Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XXXVII Város iparvállalatának műszaki igazgatója nem iparossegéd. (M. 1912. nov. 26. G. 329. sz. 177. 343.) A napilap szerkesztése és az ahhoz szükséges újságcikkek megalkotása az írói működés fogalma alá tartozik, az erre szerződtetett (alkalmazott) szerkesztők és munkatársak sem nem kereskedelmi, sem nem ipari alkalmazottak, tehát reájuk az 1884. évi XVIII. tc. 176. §-a nem vonatkozik. (B. 1912 jan. 5. 1911. 61. sz. VI. 77. 390.) Fogadói portás nem cseléd, hanem iparossegéd, mihezképest ha a bérkövetelése tárgyában határozó iparhatósági határozattal megelégedve nincs, igényét a rendes bíróság előtt érvényesítheti. (Hb. 1913 ápr. 21. 2. sz. VI. 30. 57.) Szálloda üzletvezetője kereskedősegéd és felmondási időre járó illetményeinek érvényesítése elsősorban iparhatósági hatáskörbe tartozik. (C. 1912. nov. 18. 470. v. sz. 144. 304.) Bejegyzett szeszkereskedő üzleti köréhez tartozó korcsmaüzletében üzletvezetőként szerződtetett alkalmazott szolgálati viszonyából eredő kereset elbírálása az iparhatóság hatáskörébe tartozik. (C. 1914. ápr. 29. 4280/913. v. sz. 153. 315.) Szövetkezel és üzletvezetője közötti szolgálati viszonyból felmerült vitás kérdésre az ipartörvényt kell alkalmazni, mihezképest elsősorban iparhatóság hatáskörébe tartozik a szövetkezet, mint főnök részéről az alkalmazott irányában támasztott az oly vagyonjogi követelésnek érvényesítése, hogy az alkalmazott a munkaviszony tartama alatt kezére jutott értékeket szolgáltassa vissza vagy a hiányzók értékét térítse meg. (Hb. 1914. dec. 7. 134. sz. 140. 293.) Nem szolgálati viszony, hanem vállalkozás a téglamesernek oly üzleti tevékenysége, mely szerint a saját munkásaival dolgozik s gyártmányaiból csak az a téglagyártulajdonosé, amit előre meghatározott árban átvesz, az ily vállalkozásból felmerült követelés tehát rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914. jan. 26. 1913. 152. sz. 8. 20.) A mozgófényképszinház, mint olyan vállalat, amely pusztán a látogatóinak szórakoztatását célozza s nem foglalkozik anyagoknak feldolgozásával vagy árúk eladásával, sem ipari, sem kereskedelmi vállalatnak nem tekinthető, arra tehát sem az 1884 : XVII,, sem az 1875 : XXXVH. tc. rendelkezései nem alkalmazhatók. (Hb. 1914. dec. 7. 136. sz. 141. 295.) Az oly mozgófényképszinház iparosnak, illetve iparvállalatnak nem tekinthető, amely tisztán látogatói szórakoztatását célozza, anélkül, hogy közforgalom tárgyát képező cikket előállít, feldolgoz vagy elad; mihezképest a mozgófényképszinház kapusa nem iparossegéd és mivel nem háztartási szolgálatra van kötelezve, cseléd sem, hanem szerződése magánjogi szerződés és ebből származó követelése rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914. máj. 25. 55. sz. 72. 137.)