Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

XXXIV RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. tekinti, aki valamely iparágat önállóan gyakorol, amihez képest iparossegéd az, aki az iparosnál, mint munkaadónál az iparüzlethez tartozó munkára a közte és az iparos között létrejött egyezkedéshez képest akként vállalkozik, hogy akár testi, akár szellemi egész tevékenységét, vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét állandóan a munkaadó iparos javára köti le. (Hb. 1914. márc. 23. 8. sz. 41. 89.) Iparossegéd az, aki a munkaadóval, a jelen esetben az iparüílet folytatása céljából a bíróság által kirendelt zárgondnokkal szemben az iparüzlet folytatásához tartozó munkára egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét leköti. Emellett a meghatározás mellett nem bir jelentőséggel és az iparossegédet ebbeli minőségétől nem fosztja meg az, hogy az iparossegéd a megkötött munkaszerződés szerint az ő munkabéréből az iparüzlet körében még más segédet is tartozik alkalmazni, mert egyedül ezen az alapon az ő tevékenysége vállalkozói tevékenységnek még nem tekinthető. (Hb. 1914. máj. 25. 49. sz. 70. 130.) A kereskedő vagy iparos főnök és a segéd között való viszony lényegéhez tartozik a szolgálati viszony, mely szerint a segédnek a főnök üzletében teljesített összes ipari tevékenysége a főnök részére történik. (Hb. 1914. jan. 26. 1913. 152. sz. 8. 20.) Az iparüzletnek a gyakorlásával, a folytatásával vele jár az ipari munkák díjának, a szolgáltatandó anyagok árának akár általánosságban, akár egyes esetenként meghatározása, ebből folyólag az, akit akár egyes iparos, akár közösen erre a célra egyesült több iparos akként alkalmaz, hogy az alkalmazott a most említett munkakör betöltése céljából az egyesült iparosok mint munkaadók javára egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét leköti, iparossegéd és ebből a viszonyból munkadíj iránt támasztott követelése elsősorban iparhatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914. márc. 23. 8. sz. 41. 89.) Ha a szolgálati szerződés eltiltja az alkalmazottat attól, hogy a főnök ügyletein kívül más ügylettel is foglalkozzék, az alkalmazott egész üzleti tevékenysége a főnök szolgálatára van lekötve, minélfogva a segéd és főnök viszonyában állanak, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazott csak a közvetített ügyletek után járó jutalék ellenében volt alkalmazva, hogy az iparhatósági nyilvántartásban önálló ügynökként szerepel és harmadik osztályú kereseti adóval volt megróva, továbbá, hogy maga mellett ügynököket alkalmazott. Az ily alkalmaztatásból származott követelés elsősorban iparhatóság előtt érvényesíthető. (Hb. 1913 febr. 24. 1912. 115. sz. VI. 16. 30.) A hatáskörre közömbös az, hogy a javadalmazás részint az üzleti jövedelem hányadában áll és hogy csak elszámolás útján állapítható meg. (Hb. 1913 jan. 13. 1912. 75- sz- VI- 2- 3-)