Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

256 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A főszolgabírónak a hatáskör kérdésében hozott határozata figyelembe vehető nem volt, mert azt felperes felebbezéssel meg nem támadta, alperesekkel közölve nem lett, s a közigazgatási hatóság a törvényben megállapított és a joggyakorlat alapján kifejlődött hatáskört meg nem változtathatja. Felperes felfolyamodásában vitatta, hogy az iskolaépítési járulék az egyházi adó fogalma alá nem vonható. A lugosi kir, törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1914 május hó 20-án 1914. E. 43. sz. a. végzésével a kir. járásbíróság végzését vonatkozó indokainál fogva helybenhagyta. II. A m. kir. igazságiigyminiszter 1914. 2165 2. sz. a. kelt nyilatkozatában azt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni a következő okokból: ugyanis az 1868. évi XXXVIII. tc. 11. §-a feljogosítja a hitfelekezeteket, hogy az általok fenntartott népoktatási tanintézetek felállítására és fenntartására hiveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletük által meghatározott módon és arányban, amint eddig szokásban volt, ezentúl is igénybe vehessék, az pedig kétségtelen, hogy a híveknek az egyházi szükségletek fedezéséhez, következésképen a hitfelekezeti iskola építéséhez való hozzájárulási kötelezettsége nem magánjogi viszonyon, hanem az egyház és hívei között fennálló közjogi viszonyon alapszik, miből folyólag az ily kötelezettség érvényesítése körüli eljárás, amennyiben azt a törvény a rendes bíróság elé nem utalja, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, már pedig nem létezik olyan törvényes rendelkezés, amely a híveknek a hitfelekezeti iskola fenntartásához való hozzájárulási kötelezettsége feletti eljárást a. rendes bíróság hatáskörébe utalná. 122. Kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás kitűzése előtt van helye, ha tehát a rendes bíróság az ügyben már tárgyalást tartott, az ügy érdemében eljárni köteles abban az eset-