Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)
220 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogását elvetette, hatáskörét megállapította és az ügy érdemi tárgyalását rendelte el, mert az írásbeli szerződés tartalmából kitetszőleg a felperes az alpereshez nem folytonos gazdasági munka teljesítésére, hanem annak szőllőjében a munkának szükséghez képest időszakonkénti elvégzésére szegődött, egyébként pedig munkaerejét másutt is érvényesíthette ; felperesnek ez a szolgálata nélkülözi az 1907 : XLV. tc. 1. §-ában a gazdasági cselédekre előírt meghatározást ; másrészt pedig felperesnek a munkaadó alpereshez való viszonya az 1898 : II. tc. határozatai szerint megkötött szerződéssel nem rendeztetett és az 1898 : II. tc. 73. §-a szerint az ezen törvényben előírt alakszerűségek megtartása nélkül kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdés elbírálására a rendes bíróság illetékes. A folytatólagos tárgyaláson alperes előadta, hogy a rendőrkapitány határozata következtében a követelés ítélt dolog (res iudicatai. Felperes pedig azt állította, hogy a rendőrkapitány határozata semmisnek tekintendő, mert nem volt illetékes eljárni. A kir. járásbíróság erre a tárgyalást felfüggesztette és az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjesztette. II. Az 1907 : XLV. tc. 1. §-a értelmében szolgálatot vállaló személy gazdasági cselédnek, — a törvényben meghatározott egyéb föltételek fennforgása mellett is — csak akkor tekinthető, ha a vállalt szolgálat folytonosság jellegével bír, vagyis, ha a szerződéses viszony tartama alatt a szolgálat, az, azt vállaló személynek egész munkáját és erejét a szolgálatadó részére veszi igénybe. A felek között létrejött szerződés szerint azonban K. I. csak bizonyos, meghatározott időszaki munkák elvégzésére vállalkozott, s az ezen felül fennmaradt idővel és munkaerővel való szabad rendelkezésben a szerződés őt nem korlátozta. Ennélfogva nem volt O. G. gazdasági cselédje. De a szerződés az 1898:11. tc. 8. és 17. §-aiban előírt alakszerűségeket is nélkülözi. Ép ezért úgy az 1907: XLV., mint az 1898:11. tc.-ből folyóan K. I. szolgálati járandóságának érvényesítése nem a közigazgatási, hanem a rendes bírói útra tartozik. A rendes bíróság hatásköre megállapításának nem állja iitját az a körülmény, hogy a közigazgatási hatóság az ügy