Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

212 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. hogy eddig kaszálójukon átjárt és ezután is ott fog átjárni. Minthogy F. J.-nak a jelzett kaszálójukon való átjárásra nézve szolgalmi joga sohasem volt s minthogy a nevezett előadott tényével szolgalmi jogbitorlást követett el, kérték, hogy a kir. járásbíróság állapítsa meg, hogy nekik a megjelölt ingatlanhoz kizárólagos tulajdonjoguk van s ebből folyólag alperes minden további átjárástól 500 K pénzbüntetés terhe alatt eltiltatik és az 1881. LX. tc. 222. §-án alapuló végrehajtás terhével köteleztessék alperes, hogy a kaszálón gyakorolt használattal hagyjon fel. A peres ingatlan értékét 600 K-ra becsülték a felperesek. Alperes pergátló kifogást emelt a S. E. 27. §, i.p. alapján, mert az ügy az 1994. XII. tc. 94. § h. p. értelmében közigazgatási útra tartozik. A kir. járásbíróság 1913. június hó 5-én 1912. Sp. II. 613. sz. a hozott végzésével alperes pergátló kifogását elutasította, mert felperesek az Osztr. p. tkv. 354. és 523. § alapján szolgalommentes, kizárólagos tulajdonjog iránt indították keresetüket, alperes- pedig azt vitatta, hogy a felperesek kaszálóját az átjárás szolgalma terheli; nyilvánvaló tehát, hogy az ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. (S. E. 1. § 2. p. 1907. XVII. tc. 1. §). Alperes ezután előadta, hogy az az ingatlan, melynek révén a felperesi kaszálón átjárt, nem az övé, hanem nejéé. Felperes erre perbevonta alperesként alperes nejét is. Jelenlevő alperes neje kijelentette, hogy a felperes kaszálóján átjárt és ezután is ott jár át. A kir. járásbíróság ezután 1913. június hó 26-án 1912. Sp. 613/9 8Z- SLhozott ítéletével a keresetnek helyt adott. A brassói kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1913 nov. hó 4-én 1913. IX 54o/6. sz. a. hozott Ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság 1914. évi január hó 13-án 1913. G. 428/3. sz. a. hozott végzésével az alperesek felülvizsgálati kérését visszautasította, mert a felebbezési bíróság a pertárgy értékét bizonyítási eljárás útján 400 K-ban állapította meg. A kir. járásbíróság ítéletének hozatala előtt, 1913. évi június hó 16-án F. S.-né P. A. a hétfalusi járás főszolgabírójánál panaszt adott be, melyben előadta, hogy M. J. türkösi lakos ú. n. :<Andirbérczen» levő kaszálóján való átjárást szóval megtiltotta, valamint ellene és négy társa ellen az átjárás miatt polgári pert is indított.' Minthogy panaszlott cselekménye a mezőrendőri törvény 94. § d) pontjába ütköző kihágást képez, kérte M. J.-t a mezőrendőri kihágás miatt megbüntetni és a szabad átjárásban való további akadályozástól eltiltani. A főszolgabíró beszerezte a kir. bíróság iratait, azután tárgyalt és 1914. évi április hó 29-én 520/3. sz. a. hozott végzésével a feljelentést a