Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 195 elöljárósága előtt 1913 március 6-án kötött niunkásszerződést, melynek 1. pontja szerint a vállalkozó T. P. és családja köteles leend az összes szőló'munkát annak kellő idején elvégezni, köteles a szőlőmunkán kívül a gazdaságban előforduló munkát is elvégezni, illetve, a családjával elvégez­tetni, a munkaidő napfelkeltekor veszi kezdetét és a nap lementével végző­dik ; ezen munkálatokért fizet egy évre készpénzben 1200 K-t, mely összeg negyedévenként utólagosan lesz fizetendő ; kap 10 mmázsa búzát és 2 mmázsa tengerit; a gabona minden hó 1 én esedékes; kap tüzelőanyagot, kertnek 200 Qöl területet és szabad lakást, hol saját költségén sertést és baromfit tarthat. Abban az esetben, ha T. P. és családja a szőlőmunkát annak kellő idejében el nem végezné, akkor munkaadó jogosítva lesz vállalkozó költ­ségén napszámosokat felfogadni. Kötelesek vállalkozók szükség esetén a gazdaságban lévő jószágo­kat gondozni; továbbá a nekik átadott gazdasági eszközökért felelősek. A 2. pont szerint T. P., mint családfő a családja által teljesített munkála­tokért felelősséget vállal. A kir. járásbíróság 1914 április hó 27-én 1914. Sp. II. 774. sz. a. hozott végzésével a pert megszüntette, mert az alperes által bemutatott és a felperes részéről nem kifogásolt eredeti szerződés tartalmából meg­állapítja, hogy a felperes az alperes gazdaságában személyes és folytonos szolgálatoknak bérért egy hónapot meghaladó időn át való teljesítésére kötelezte magát, a felperes tehát az 1907 :XLV. tc. 1. §-a értelmében gaz­dasági cseléd ; és az idézett törvény 62 §-a értelmében követelésének el­bírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Igaz ugyan, hogy a szerződés 1. c) pontjában a felek a per esetére a szászrégeni kir. járásbíróság illetékességét jelölték ki, ez a megállapodás azonban hatályosnak nem tekinthető, mert a felek akarata a hatáskört a törvénytől eltérő módon nem szabályozhatja. Helytelen a felperesnek az 1898 : II. tc. 73. §-ára való hivatkozása, mert a felperes nem mezőgazdasági munkás és mert a követelés nem 100 K-t meghaladó kárkövetelés. II. A járásbírósági iratoknál fekvő munkaszerződés sze­rint, a felperes egy évre meghatározott bér és természetbeni ellenszolgáltatás ellenében nemcsak a szerződésben meghatá­rozott szőlő megmunkáltatására szükséges időszaki szőlő­munkák elvégzésére, hanem ezen felül a gazdaságban előfor­duló munkák elvégzésére és szükség esetén a gazdaságban levő jószágok gondozására is kötelezve volt. Következéskép bizonyos, hogy ő nemcsak egyes idő­13*

Next

/
Thumbnails
Contents