Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 189 az 1898: II. tc. 73. |-ának rendelkezésénél fogva is a rendes bíróság illetékes. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1914. 851.(% sz. a. kelt nyilatkozatában azt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A felmerült hatásköri jogvitát a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett eldönteni a következő okokból: A hatáskör kérdése megítélésénél általában véve az érvényesíteni kívánt igény alapjaként felhozott tényállítások az irányadók, nem pedig az, hogy a keresőfél az általa felhozott tényállításokból meríteni vélt igényt minő jogi minősítésben részesíti. A fennforgó esetben felperesnek a kereseti igény érvényesítése alapjául előterjesztett tényállításai lényegileg azt tartalmazzák, hogy az alperes munkaadók nem szolgáltatták ki a munkaszerződés határozmányainak megfelelő azokat az illetményeket, amelyeket a szerződés kölcsönös megszüntetése után a végzett munka és eltöltött idő arányában megfelelő számítással részére ki kellett volna szolgáltatniok. Az így felfogott tányelőadásból azonban nyilvánvaló, hogy a kereseti igény a peres felek között létesült munkásszerződésből eredő bérkövetelés érvényesítését célozza. Minthogy pedig a peres felek között létesült s a jelzett igény alapjául szolgáló munkaszerződés az 1898. évi II. tc. 8. §-ában előírt kívánalomnak megfelelően van kiállítva és a kérdéses igény nem is vonható a kártérítés fogalma alá: az id. törv. 72. §-ának és illetve az ennek helyébe lépő 1907. évi 45. te. 62. §-ának rendelkezésénél fogva a kereset elbírálására a közigazgatási hatóság a hivatott. 94. Gazdasági munkabér iránt szóbeli szerződésre alapított követelés érvényesítése rendes bíróság' hatáskörébe tartozik. Nincs hatásköri összeütközés, ha hatáskört megtagadó hatá-