Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

i86 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. T. P. J.-né a rucát a kutyától elvette s elvitte. A két korona értékű ruca megölése és elvitele miatt panaszos kérte T. P. J.-né megbüntetését. A sepsiszentgyörgyi kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbizott a vád képviseletét közérdek hiányában nem vette át. A kir. járásbíróság pedig 1913. évi október bó 23-án 1913. B. 1041. sz. a. hozott végzésével ((tekintettel arra, hogy az ebtartási szabályok megsértéséről van szó a panaszban, ingó vagyonrongálás ténye pedig erre irányuló szándék hiányában meg nem állapítható)), az ügyet illetékes elbirálás végett a sepsii járás főszolgabírójához áttette. Az ügyészi megbizott a vád képviseletét itt sem vette át. A főszolgabíró pedig az 1913 október hó 4-én 873/913. kih. sz. a. hozott végzésével a feljelentést illetékes elbírálás végett a kir. járásbíróságnak visszaküldötte, mert az 1908 : XXXVI. tc. 51. §-ba ütköző tulajdon elleni kihágás látszik fennforogni. A kir. járásbíróság az ügyet a főszolgabírónak visszaküldötte. A sepsii járás főszolgabírója ekkor 1914 február hó 7-én 873/1914. sz. a. újabban hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert a ruca panaszosé volt, feljelentett azt jogtalanul elvitte, annak az értéke a 10 K értéket felül nem haladja és élelmi cikk. Ezek szerint a cselekmény az 1908 : XXXVI. tc. 51. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágás ismérveit foglalja magában, melynek elbírálása a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eb szabadon járatása a ruca eltulajdonításával semmiféle összefüggésben sincs, de a vármegyei ebtartási szabályrendelet a kutyák utcán való járatását nem tiltja. II. Minthogy a panasz szerint a ruca a panaszos tulajdona volt s a panaszos birtokából nem esett ki azzal, hogy az utcára ment s ott a panaszlott kutyája megfogta ; a cselekmény, tekintettel az eltulajdonított dolog értékére és minőségére is, a Bn. 51. §-ában meghatározott s az 1907 : XXXIV. tc. 18. §. IV. pontja szerint a kir. járásbiróságok hatáskörébe utalt tulajdon elleni kihágás ismérveit tünteti fel; ezért a rendelkezés szerint kellett határozni annyival inkább, mivel szélesebb hatáskörénél és az összefüggésnél fogva a rendes bíróság az ügyet abból a szempontból is elbirálhatja, vájjon a panaszolt tényállás nem állapítja-e meg egyszersmind valamely, különben a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágásnak tényálladékát is.