Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

178 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. tára, hanem mindig a legnehezebb munkát végeztették vele és a szükséges ruhaneműeket is megtagadták és enni sem adtak neki, miért is kénytelen volt őket otthagyni. Minthogy azonban ő 67= évi munkálkodásával hozzájárult az ő vagyonuk gyarapodásához, ennek ellenértékét joga van követelni, amely címen 780 koronát, a kiházasítás címén igért 200 koronából 192 koronát, továbbá a K. G.-nénál maradt 2 drb gyűrű értéke fejében 28 koronát vett keresetbe. A kir, járásbíróság 1913. évi november 21-én 1913. Sp. 954/2. sz. a. hozott végzésével alperesek pergátló kifogását elutasította és a per érdemleges tárgyalását rendelte el, mert felperes nem cselédbért követel; úgy a munkaérték megtérítésével, mint a gyűrűk és kiházasításra irányuló követelésével tehát olyan magánjogi igényt kíván érvényesíteni, mely a cseléd járandóság fogalmát nem fedi. A királyi járásbíróság ezután 1913. évi december hó 31-én 1913. Sp. 954/5. sz. a. hozott ítéletével felperest keresetével elutasította. Felperes felebbezett és a felebbezési tárgyaláson annak bizonyítására, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság határozata ellen bejelentett felebbezése visszavonásával csak az ügynek birói útra terelését célozta és hogy a közte és alperesek közti állítólagos elszámolás létrejöttét nem ismerte be, az eljárt rendőrkapitányt kérte tanú gyanánt kihallgatni; továbbá más tanukat is kért kihallgatni. Alperes a bizonyítékok beszerzését ellenezte, pergátló kifogását fenntartotta és kérte az iratoknak a hatásköri bírósághoz való felterjesztését. A szolnoki kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1914. évi április hó 9-én 1914. D. 104/2. sz. a. hozott végzésével a további eljárást felfüggesztette és az iratoknak a hatásköri bírósághoz való felterjesztését elrendelte, mert megállapította, hogy felperesnek igénye tárgyában úgy a karczagi rendőrkapitány, mint a karczagi kir. járásbíróság érdemleges határozatot hozott s így az 1907 : LI. tc. 7. §. 3. és 4. pontja alapján hatásköri összeütközés merült fel. II. Habár A. I.-né E. S. a rendőrkapitány által 1913 október hó 31-én felvett jegyzőkönyv tanúsítása szerint panaszát egész terjedelmében visszavonta, mindazonáltal panaszosnak ez a ténye és ennek kapcsán a rendőrkapitánynak ugyanazon a napon hozott az a határozata, amely szerint a további eljárást beszüntette, nem érinti a rendőrkapitány által 1913 október hó 23-án 2567/1913. sz. a. hozott érdemleges határozat joghatályát és csakis azt eredményezte, hogy