Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

!52 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. III. A felek vitájában az a kérdés vár megoldásra, hogy F. H. cséplőgép-üzeme balesetbiztosítási kötelezettség alá eső üzem-e; és illetve, hogy a szóbanforgó cséplőgépüzem alapján az Országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár részéről a nevezett géptulajdonosra kirótt 243 K 88 f: balesetbiztosítási díj avagy járulék-e, és hogy ez az összeg a tulajdonos F. H.-t terheli-e, vagy sem? A szóbanforgó összeg az állami munkásbiztosító hivatalnak fentebb ismertetett 2343/1914. sz. a. kelt végzésében foglalt helyes kifejtés szerint nem balesetbiztosítási díj, hanem minden kétségen kívül balesetbiztosítási járulék. Az 1907. évi XIX. tc. 157. §-a pedig azokat a vitás kérdéseket, melyek az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár és a munkaadók között az utóbbiakat terhelő balesetbiztosítási járulékok és tőkeösszegek tekintetében keletkeznek, az állami munkás biztosítási hivatal hatáskörébe utalja és emellett az id. törvénycikk 182. §-ába foglaltak szerint, az állami munkásbiztosítási hivatalnak a jelzett kérdésekben való döntései a rendes birói út kizárásával végérvényesek. Ezek alapján tehát és annak megjegyzésével, hogy a hatásköri bíróságról szóló 1907: LXI. tc. szempontjából a hatásköri bíróság Hb. 11 1909. számú határozatában foglalt elvi kifejtés szerint az állami munkásbiztosítási hivatal a közigazgatási hatóság tekintete alá esik: a felmerült hatásköri összeütközést a rendelkező rész értelmében az ügynek a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalásával kellett megszüntetni. 77. A cselekménynek mezörendőri kihágássá minősítése szempontjából a becslési költség nem kár, hanem költség, mihezképest közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha az okozott kár a becslevél szerint a költség számbavétele nélkül hatvan korona. 1914 június 22. Hb. 48. sz.