Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. tott, hogy a kérdéses cég ily természetű üzletekkel is foglalkoznék. Igaz ugyan, hogy az ipartörvény 183. §-ában felsorolt kivételek kozt a mozgófényképszinház elő nem fordul, a 183. §-ban tett felsorolás azonban kizárólagosnak nem tekinthető, úgy hogy az ez irányban kifejlődött gyakorlat szerint a mozgófényképszinház e kivételek közé tartozik. Ennélfogva az ipartörvénynek egyébként a kereskedőkre is kiterjedő rendelkezései és így annak 176. §-a, mely szerint az iparos (kereskedő) és alkalmazottja közt fenforgó vitás kérdésekben az eljárás és határozás elsősorban a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ebben az esetben figyelemmel a fent kifejtettekre alkalmazást nem nyerhet, tehát az idézett 176. §-ban előírt előzetes eljárásnak helye nem lehet. De nem tekinthető S. L.-nak alkalmazása az 1876. évi XIII. tc. alá tartozó cselédi alkalmazásnak sem, mert mint a Vigadó mozgószinházvállalat cég kapusa nem háztartási szolgálatra volt kötelezve, s így a szolgálati viszony az 1876. évi XIII. tc. határozmányai alá sem vonható. Ezek szerint S. L. és a Vigadó mozgószinház vállalat cég közt oly szolgálati szerződés keletkezett, amelyből származtatott követelés megbirálása a magánjogi követelések megbirálására általánosságban hivatott rendes biróság hatáskörébe tartozik. A hatásköri összeütközést tehát a rendes biróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. 73. "üzletvezető kereskedősegéd. Az iparhatósági előzetes eljárást nem pótolja az iparhatóságnak az illetéktelenség kimondására szorítkozó határozata. A követelés jogi természetét nem változtatja meg az, hogy a kereskedelmi alkalmazott követelését nem maga, hanem az ő jogán más személy, a jogutód (engedményes) érvényesíti. 1914 május 25. Hb. 60. sz. a.