Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

132 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. meg vannak szabva, alperes követelésének jogi természete tehát nem változott azzal, hogy iparossegédként való alkalmaztatás iránt nem a végrehajtást szenvedő malomtulajdonossal, hanem a zárgondnokkal szerződött; mivel pedig az 1884: XVII. tc. 176. §-a kötelezően azt írja elő, hogy az iparossegéd e minőségéből származtatott követeléseit a birói eljárást megelőzően az iparhatóság előtt tartozik érvényesíteni, felperes pedig a felmondási időre járó illetményei megítélését kéri, az elsőbiróság törvényszerűen adott helyt a pergátló kifogásnak. G. G. azután keresetét az alsólendvai járás főszolgabirójához adta be; itt azonban az alsólendvavidéki takarékpénztárt, a zárlatot kérőt is az 1881 : LX. tc. 245. §-a értelmében perbevonta. A főszolgabíró 1914. évi január hó 16-án 552/1914. sz. a. hozott véghatározatával a keresetet elutasította, «mert a keresetből az tűnik ki, hogy Sch. M. nem mint iparos, hanem mint valamely ingatlannak zárgondnoka alkalmazta panaszost iparossegédi minőségben*, az alsólendvavidéki takarékpénztár részvénytársaság pedig semmiféle minőségben nem. alkalmazta; az 1884: XVII. tc. 176. §-a azonban az iparhatóság hatáskörébe csak azoknak a súrlódásoknak és a vitás kérdéseknek elintézését utasítja, amelyek az iparosok és segédek között merülnek fel, ez pedig itt az előadottaknál fogva fenn nem forog. G. G. a hatásköri bíróságnál bejelentette, hogy ügyében hatásköri összeütközés merült fel. II. Az ügyiratok szerint G. G. Sch. M.-ral, mint a gőzmalomüzemnek, tehát iparüzletnek a hitelező érdekében kirendelt zárgondnokával, arra szerződött, hogy az iparüzlet jövedelmének meghatározott hányadrészeért ellátja a főmolnári teendőket és ebből a hányadrészből tart az üzlet számára egy segédet. G. G. tehát az iparüzlet folytatásával megbizott zárgondnokkal szemben nemcsak arra vállalkozott, hogy egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét akár előre meghatározott fizetésért akár az elérendő jövedelmek valamely hányadrészeért az iparüzletet folytató zárgondnok javára köti le, hanem vállalkozott arra is, hogy az iparüzlet részére a saját költségén segédet tart. Az 1884 : XVII. tc. 88. és köv. §-aiból kitetszoleg iparossegédnek tekintendő az, aki a munkaadóval, a jelen esetben az iparüzlet folytatása céljából a biróság által kirendelt zárgondnokkal szemben az iparüzlet folytatásához tartozó mun-