Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

Il6 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A partlevágás és a lészakerítés eltörése által elkövetett cselekmények tárgyában pedig a rendes bíróság hatáskörét az összefüggés alapián kellett megállapítani. 64. A kárdíj a valóságos kárt helyettesíti, mihesképest rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a feljelentő tilos legeltetés miatt hatvan koronát meghaladó kárdíjat követel. 1914 április 20. Hb. 15. sz. I. S. Gy. gazdasági intéző, harkácsi lakos, a tornaijai kir. járásbírósághoz beadott feljelentésében előadta, hogy a harkácsi közbirtokosság csordása L. J. 1913 október hó 9-én a közbirtokosság mintegy 110 szarvasmarhából álló csordáját a jászói prépostság tulajdonát képező sánkfalví határban lévő legelőre hajtotta és a csordát áthajtás közben jogosulatlanul legeltette. Terhelt ezzel a cselekményéve az 1894 : XII. tc. 94. §. f) pontba és 95. §. /) pontba ütköző kihágásokat követte el. Az okozott kárt a mezőrendőri törvény 110. §. alapján 110 kor. kárdíjban számította fel. Előadta továbbá, hogy L. J. 1913 október hó 9-én a legelőhatár azon részén emelt lésza kerítést, amely részen a marhákat áthajtotta összetörte és ezzel az 1894: XII. tc. 93. §-ának b) pontjába ütköző kihágást követte el. Kérte, hogy L. J. az 1894: XII. tc. idézett szakaszaiba ütköző kihágások miatt büntettessék meg és úgy L. J. terhelt, mint V. M., a közbirtokosság elnöke, szavatos a 110 kor. kárdíj megfizetésére köteleztessék. Az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vállalta. A kir. járásbíróság a hasonló 1913. B. 150. számú ügyben foganatosított becsüről felvett i egyzőkönyvek másolatait az iratokhoz csatolta, mely szerint a lészakerítés többszöri eltörése által okozott kárt az egyik becsüs 20 korona, a másik kettő pedig 3 koronára becsülte. A tornaijai kir. járásbíróság ezután 1913. évi december hó 6-án 1913. B. 470/3. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert a 110 koronában felszámított kárdíj nem vehető alapul arra, hogy a tilos legeltetés által elkövetett cselekmény a büntetőtörvénykönyv szerint legyen minősíthető és kizártnak is vehető, hogy az áthajtás közben való legeltetés által 60 koronát meghaladó kár okoztatott volna: a bíróság álláspontja szerint pedig a tilalmi jelnek tekintendő lészakerítés össze' törése által a hiteles másolatban csatolt becslések szerint 60 koronán aluli kár okoztatott, ennélfogva a bíróság a vád tárgyává tett cselekmények egyikét sem találja a Btk. 421. §-a alá vonandónak, hanem csakis