Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. IOI 47. Nem merült fel hatásköri összeütközés, ha abban a kérdésben, amelyben a közigazgatási hatóság a maga hatáskörét vitatta, a m. kir. közigazgatási biróság a kifogásnak helyet adva, saját hatáskörét nem állapította meg, viszont a másik kérdésben, amelyben a közigazgatási hatóság elismerte a közigazgatási biróság hatáskörét, ezt a hatáskört a biróság megállapította s ennélfogva utasította érdemleges döntés végett az ügyet az illetmény ügy ékben eljárásra hivatott törvényhatósági bizottsághoz. 1914 márczius 23. 1913 Hb. 162. sz. 1. Veszprém vármegye közönsége 686—13.C40/1909. sz. a. hozott véghatározatával a vármegyei díjnokok szolgálati viszonyainak és fizetésének rendezéséről szabályrendeletet alkotott. Cz. Gy., K. L. és N. Zs. vármegyei díjnokok által felebbezéssel megtámadott ezen szabályrendeletben a kormányhatósági felülvizsgálat alkalmával észlelt hiányokat a m. kir. belügyminiszter 1909. december hó 10-én 143.687/1909. számú rendeletével oly megjegyzéssel közölte Veszprém vármegye közönségével, hogy a szabályrendeletnek felebbezéssel megtámadott rendelkezéseire nézve, elhatározását későbbre tartja fenn. Felhatalmazta azonban egyúttal a vármegye közönségét, hogy a szabályrendeletet nem érintett részeiben jóváhagyottnak tekintve, annak nem kifogásolt részeit végrehajthassa. Veszprém vármegye alispánja 1910 január 31-én 1645 1910. sz. alatti határozatában az említett szabályrendeletre hivatkozva úgy határozott Cz. Gy.-ra vonatkozólag, hogy a már 1909. évben lakbér címén felvett 120 korona lakbért beszüntette, a fizetés helyett napidíjat utalványozott és a felvett lakbért napidíjaiba beszámítva utalványozta a napidíjait. Az alispánnak ezen utalványozó határozata ellen és a m. kir. belügyminiszternek a szabályrendelet tárgyában hozott 143.687. B. M. sz. rendelete ellen Cz. Gy. a kir. közigazgatási birósághoz intézett panaszt adott be, mert a fizetés, minősítés, alkalmazás s fegyelmi szempontból szerzett jogai megsértettek. A kir. közigazgatási biróság a panaszt nem intézhette el, mert az iratok a belügyminiszternél voltak. Időközben a szabályrendelet ellen Cz. Gy. és társai által beadott felebbezéseket a m. kir. belügyminiszter 158.046. B. M. sz. rendeletével elbírálta és ebben felhívta a vármegye közönségét, hogy felebbezők részére a segéd- és kezelőszemélyzet létszámába történt soroztatásukból folyó különleges helyzetüket — átmeneti intézkedésként — a szabályrendeletben továbbra is biztosítsa. Megjegyezte azonban, hogy a régebben fizetés