Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

44 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. idézett rendelkezéséből tehát kétségtelen, hogy a határjel s ezzel kapcsolatosan a birtokhatár megjelölése iránti kérelem feletti határozathozatal kizárólag közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozik; a bíróság pedig a határjel fel- vagy visszaállítása iránt sohasem, hanem csak a határ megállapítása vagy a dologi jogi viszony kérdésében határozhat. A pozsonyi kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság 1912. évi december hó 11-én 1912. H. 20. a. hozott végzésével a fel folyamodást a pertárgy értéke hiányából visszautasította. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1913. 473. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. Az 1894: XII. tc. 34. §-a a határjelek felállítása, kijavítása és megújítása körül felmerülő vitás kérdések elintézését bizza a közigazgatási hatóságokra. Ebből következik, hogy a jelen ügyben, ahol a felperes a határkő visszahelyezésén kívül más kérelmet nem terjesztett elő, nemcsak, hanem kifejezetten kijelentette a sommás biróság előtt, hogy az elfoglalt birtok visszaitélését nem kéri: az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe volt utalandó. 23. A rendes bíróság' döntését az iparhatóság érdemleges határozatának kell megelőznie. Ha tehát az ipartestület békéltető bizottsága a panaszt illetékesség hiányából utasította el, az elsőfokú iparhatóság pedig erre a békéltető bizottsági határozatra való hivatkozással tagadta meg a panasz megbirálását, érdemlegesen e hatóságok egyike sem tárgyalt, egyike sem döntött, ennélfogva az ügyben az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1913 márc. 10. 1912. Hb. u8. sz. a. I. K. L. magyarkanizsai lakós a magyarkanizsai ipartestület békéltető bizottságához beadott panaszában előadta, hogy F. J. és fiai magyarkanizsai cég őt gőzmalmában mint könyvelőt és mázsáiét alkalmazta 1909 január hó i-től kezdve felmondásig. 1910 november 5-én egy a malomban rakoncátlankodó embert onnan ki akart tuszkolni, miközben az balkeze nagyujjába harapott és rajta oly sérülést okozott, hogy 1911 január 15-ig dolgozni nem volt képes. Midőn ekkor újból munkára jelentkezett, a cég egyik tagja kijelentetté, hogy nincs többé reá szüksége. O ezt felmondásnak vette és felhívta a céget, hogy a három havi felmondási időre járó 180 korona