Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

4o HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. I. A bereczki magyar királyi járási erdőgondnokság feljelentése szerint az erdőőrök tettenérték 1912 szeptember hó 12-én 1. M. A. J. fiát (18 éves) és 2. M. B. fiát M.-t (16 éves) ozsdolai lakosokat, a mint a Sárosul nevű tilos erdőből egy-egy szekér fát loptak és a lopott fát az erdőőri személyzet félrevezetése és a fa könnyebb értékesítése végett hamis bélyegzőkkel lebélyegezték. A 2 drb. hamis fabélyegzőt elkobozták. Terheltek bevallották, hogy másoknak is van hamis bélyegzője, ezért az erdőőrök a hivatalos bélyegző megváltoztatását is kérték az erdőgondnokságtól. A kézdi járás főszolgabírója 1912 szeptember hó 21-én 1971. kih. szám alatt hozott végzésével az ügyet a rend. büntető eljárás 8. §. értelmében a Btk. 379. §-ba ütköző csalás vétségének elbírálása céljából az 1879: XXXIV. tc. "18. §. I. 1. pontja alapján a kézdivásárhelyi királyi ügyészséghez áttette, mert terheltek cselekménye a csalás tényelemeit magában látszik foglalni: ugyanis terheltek azon tényükkel, hogy a jogosultak (erdőkezelőség) által hivatalosan használt bélyegzők utánzásával vagyis fondorlattal készített bélyegzők alkalmazásával szállítottak fát, tévedésbe ejtették az ellenőrzésre hivatott közegeket s illetve ezen eljárásuk alkalmas azok tévedésbe ejtésére s maguknak vagyoni hasznot Szerezve, azoknak és illetve az azokat alkalmazó községnek vagyoni kárt okoztak. A kézdivásárhelyi kir. ügyészség megkeresésére az erdőgondnokság pótlólag azt jelentette, hogy a levágott fa ép jegenyefa volt és értéke 36 korona 54 fillér. A királyi ügyészség az ügyet a kézdivásárhelyi királyi törvényszék, mint büntetőbírósághoz terjesztette be és a királyi lörvényszék 1912 december hó 12-én 6363/1912. B. szám alatt hozott határozatával az ügyészség indítványát elfogadva kimondotta, hogy az ügyben az eljárás a királyi bíróság hatáskörébe nem tartozik, mert a cselekmény az által lett elkövetve, hogy a gyanúsítottak eladásra vagy felhasználásra még fel nem dolgozott 60 koronát meg nem haladó értékű fát idegen erdőből eltulajdonítás! szándékkal elvittek. Ez a cselekmény pedig az 1879: XXXI. tc. 90. £-ba ütköző, ugyanezen törvény 69. §-a szerint minősített erdei kihágás tényálladékát állapítja meg. A cselekmény minősítésén vonatkozó törvényes rendelkezés hiányában nem változtat az, hogy a tettesek a lopás felfedezésének elhárítása s a lopott dolgok könnyebb értékesítése végett a lopott fákat hamis bélyegzővel ellátták, mert emellett is a károsítás nem tévedésbe ejtés, hanem az idegen ingó dolog másnak bír okából jogtalan eltulajdonítási szándékkal elvétele által követtetett el. A Bp. 50. §-ban meghatározott csalás tehát nem forog fenn. További kérdés az, hogy a hamis bélyegző készítése és felhasználása az erdei kihágás mellett a királyi bíróság hatáskörébe tartozó vala-