Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

24 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A fent előadott tényállás szerint B. M. panaszlott nem a községi biró és községi jegyző, mint az elöljáróság tagjai jelenlétében használta a panaszban megjelölt kifejezéseket, hanem azok távollétében. Ily körülmények közt a Kbtk. 46. §-ában meghatározott kihágás tényálladéka ezen törvényes alkotó elem hiányában nem állapítható meg. A panaszlott cselekménye tehát abból a szempontból bírálandó el, hogy megállapít ja-e a Btk. 261. §-ában meghatá­rozott becsületsértés vétségének tényálladékát, amely vétség elbírálása az 1897 : XXXIV- tc. 18. § ának I. b) pontja által a kir. bíróság hatáskörébe van utalva. 13. A hatásköri bíróság 1. számú teljes tilési döntvénye az 1894. évi XXXI. te. 96. §-ának rendelkezéseit nem érinti. Ha a házassági bontóper bírósága a felek házasságát felbon­totta, anélkül, hogy ítéletében határozott volna a felől, hogy tör­vényes gyermektik eltartása a szülök melyikét terheli, a tartási ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1913 febr. 24. 1912. Hb. no sz. I. D. A.-né M. M. ipolybéli lakos a vámosmikolai kir. járásbíróság­nál beadott keresetében előadta, hogy férje, D. A. földmíves, béli lakos ellene az Ipolysági kir. törvényszéknél 1909. július 28-án 4453. sz. alatt válópört indított. Minthogy addig is, míg ebben a perben jogviszonyaik végleg rendezve lesznek, joga van férjétől ideiglenes nőtartást és kisk. Sándor nevű kilenc hónapos gyermeke részére tartást követelni és mint­hogy férjével együtt lakó apósának durva bánásmódja miatt kellett férjét elhagynia, ez okból ideiglenes nőtartás címén 1908. június 26-tól számítva havi 30 koronában, valamint gyermekének tartására 1909. március hó 15-től számítva havi 20 koronában kérte alperest marasztalni. A kir. járásbíróság 1910. június 28-án 1909. Sp. L 75 9. sz. a. hozott ítéletével felperest keresetével elutasította. Gyermektartási keresetével érdemi és hatásköri okból. Alperesnek elkésett illetékességi kifogását ugyanis a S. E. 27. §. utolsóelőtti bek. értelmében hivatalból figyelembe vette, mert felperes maga a keresetében előadja, hogy alperes ellene már válópört indított, így tehát az 1877: XX. tc. 13. §. értelmében addig, míg a törvényes elválás kérdésében az illetékes bíróság nem határoz és ez a határozat jogerőre nem emelkedik, az iránt, hogy a gyermeket me'vik

Next

/
Thumbnails
Contents