Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

i6 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A főszolgabíró P. K. intézőt idézte be és azzal letárgyalta az ügyet : u folytatólagos tárgyalásra beidézte K. J.-t, de az nem jelent meg: az egyik tanú, a gépkezelő azt adta elő, hogy idegen területen a napidíj i korona 20 fillér volt: de hogy mennyit szántottak idegen területen és mennyit saját területen, csak az intéző feljegyzési könyve igazolhatja. A következő tárgyalásra beidézte P. K. intézőt, ki szintén nem jelent meg : ekkor a főszolgabíró a panaszos által aláírt jegyzőkönyv alapján P. K.-t a 128 korona megfizetésére kötelezte: ez azonban időközben meghalt. M. J. végrehajtást kért K. J. ellen, a főszolgabíró elrendelte ; K. J. kérte a sérelmes végrehajtási eljárás hatályon kívül helyezését: a főszolgabíró ezt a kérelmet elutasította; felfolyamodás következtében Arad vármegye alispánja a végrehajtást beszüntette és a földmívelésügyi m. kir. miniszter ezt helybenhagyta, de egyidejűleg utasította a főszolgabírót, hogy az 1909. évi július hó 20-án felvett szóbeli panasz alapján K. J.-al tartson tárgyalást és hozzon új határozatot. A tárgyalás során M. J. előadta, hogy az alperesnél 2 évig szolgált a gőzeke mellett, mint gazdasági cseléd, azután 1908. évben lűtői vizsgát tett és még 1 évig mint ipari munkás állott panaszlott szolgálatában, de csak cselédkönyve volt. A lőszolgabíró 1910. évi november hó 14-én 4267 1910. sz. a. hozott véghatározatával M. J.-t keresetével el- illetőleg az 1898 : II. t.-c. 8. §. illetőleg 73. §. értelmében rendes bírói útra utasította, mert panaszos mezőgazdasági munkára gőzeke mellett való alkalmaztatásra állott be K. J.-hoz : a tárgyalás során megállapíttatott, hogy a felek a törvén}- szerint a községi elöljáróság előtt szabályszerűleg írásban szerződést nem kötöttek és panaszos alkalmaztatása ideje alatt munkásigazolvánnyal sem bírt. M. J. a főszolgabírónál az iratoknak a hatásköri bírósághoz való felterjesztését kérte. A hatásköri bíróság a tényállás kiegészítését rendelte el és az ez okból ismételten kihallgatott M. J. gépkezelő azt vallotta, hogy a gőzekével évenként 8—9 hónapig szántottak és hogy ő 8 hónapból a félidőt K. J. tulajdonos földei, a másik félidőt idegen szántóföldek szántásával töltötte el; hat éven át volt K. földbirtokosnál s így határozottan kijelentheti, hogy a gőzekével való szántás iparszerűen történt, mert falurólfalura mentek. Ezzel szemben a kisjenői járás főszolgabírója azt jelentette, hogy K. J.-nak Tövisegyháza pusztán, valamint ennek szomszédságában fekvő Nyékpusztán mintegy 3000 hold saját gazdasága van s a panasz idejében a seprősi határban birt 2000 holdas bérletén is maga gazdálkodott. Ily kiterjedt területű gazdaság majoros kezelésének köztudomású ténye kizárja azt, hogy a saját gazdaságában ki nem használt gőzekével való bérszántás ipari foglalkozásnak legyen minősíthető. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1913. J. 193. sz. a. kelt nyilatkozatá-