Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

XL RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. és miatta az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 nov. 10. 121. sz. 148. 333.) Gőzkazánnak a használati engedély lejárta után üzemben tartása miatt rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás. (Hb. 1913 nov. 10. 120. sz. 147. 332.) A Kbtk. 112. §-a csak arra alkalmazható, aki a vaspályán vagy ahhoz tartozó épületekben a biztonság szempontjából kiadott valamely egyes rendeletet vagy intézkedést sért; aki pedig a vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság és egészség oltalma végett kiadott általános rendeletet szegi meg, annak cselekménye a Kbtk. 111. §-a alá esik. (Hb. 1913 nov. 10. 121. sz. 148. 333.) Vasúti kocsiban meg nem engedett helyen dohányzás az 1879 : XL. 112. §-a szerint minősülő kihágás. Ennek elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (BM. 1912. 5478. sz. 219. 431.) A tulajdon elleni kihágások. 1879 : XI,. 127. §. Vágóhíd falának megrongálása a Kbtk. 127. §-ának második bekezdése alá eső tulajdon elleni kihágás jelenségeire mutat, annak megállapítása pedig, váljon a panaszolt cselekmény az említett kihágásnak összes tényálladéki elemeit, főleg a vagyonrongálásra irányuló szándékot s a jogtalanság tudatát kimeríti-e, a tárgyalás és bizonyítási eljárás befejeztével az érdemben hozandó határozatra tartozik. (Hb. 1913 márc. 3. 91. sz. 10. 19.) Állategészségügyi kihágások. 1888 : VII. tc. 151. §. Községi dögtéren elásott dög kiásása miatt az eljárás közigazgatási útra tartozik. ÍHb. 1913 dec. 1. 118. sz. 145. 329.) Marhalevélben a ló korának hamis feltüntetése közokirathamisítás. (C. 1913 ápr. 30. 3322. sz. 212. 424.) Aki a mészárszékében levő állat húsát hamis bélyegzővel látta el, csalást követ el és cselekménye miatt az eljárás rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (B. M. 1912. 4026. sz. 317. 430.) Erdei kihágások. 1879 : XXXI. tc. 69—164. §§. A másnak erdejében törtónt jogtalan legeltetés az idegen ingatlan földtől el nem választott termékének felhasználását, esetleg az ingatlan megrongálását foglalván magában, az 1879: XXXI. tc. 100. §-ában körülirt legeltetési kihágás ismérvei azonosak a Btk. 421. §-a alá eső vagyonrongálás említett esetének ismérveivel és a két bűncselekmény tényálladéka csak annyiban különbözik egymástól, amennyiben a vagyonrongálás vétségének megállapításához a cselekmény szándékossága kívántatik, míg a legeltetési kihágás gondatlanságból is elkövethető, annak eldöntése pedig, hogy egyes esetben megvannak-e mindazok a tényelemek, melyeket a törvény a vagyonrongálás tényálladékának megállapításához megkíván, csak az eljárás folyamán megszerzendő adatok alapján történhetvén, az ügy érdeméhez