Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

352 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. az ápolt 150 társával együtt két teljesen azonos tartalmú és az 1898: II. t.-c. 8. §-a szerint a községi elöljáróság előtt szabályszerűen megkötött munkaszerződés alapján, mint igazolványnyal ellátott munkás teljesített az uradalomban gazdasági munkákat. E szerződések egyike eredeti példányban az ügy iratai között van s abból megállapítható, hogy az ápolt és társai, valamint az uradalmi intézőség közt létesült jogviszony nem volt cseléd, hanem gazdasági munkás és munkaadó közti viszony. Ugyanis az ápolt és társai nem az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ában megkívánt bérfizetés mellett, hanem élelmezés, mint alapszolgáltatás mellett terület szerinti akkord-díjazásban részesültek, amely díjazásnak minimuma volt csak a munkaidény hónapjaira való tekintettel különböző fix havi átalány-össze gekben meghatározva, azonban a fix átalánybérek kiszolgáltatása a megállapított akkord-díjazás helyett a munkaadó tetszésére volt bizva. Megállapítható tehát, hogy a jelen esetben nem az 1907 : XLV. t.-c. alá tartozó gazdasági cselédről, hanem az 1898 : II. t. c. alá tartozó gazdasági munkásról van szó, s így az alispán és a közigazgatási bizottság határozatainak a cselédviszony fennforgására vonatkozó megállapítása nyilvánvalóan téves. Az ápolt nem lévén tehát cseléd, hanem gazdasági munkás, a munkaadó felelősségének kérdése nem esik az 1898: XXI. t.-c. rendelkezései alá és nem tartozik az e törvény szerint eljárni hivatott hatóságok hatáskörébe. Biharvármegye alispánja ekkor 1913. évi július 9-én ad. 9168/1913. sz. a. hozott véghatározatával a főszolgabírónak 1975/1911. sz. véghatározatát indokai alapján helybenhagyta. A /?!. kir. földmívelésügyi miniszter 1913. évi október hó i-én 102,542 VI. sz. a. hozott határozatával az alispán és a főszolgabíró véghatározatait az 1898 : II. t.-c. alapján megejtett eljárással együtt megsemmisítette és az iratokat a hatásköri bírósághoz áttette, mert az 1898: II. t.-c. kizárólag csakis a munkaadók és a gazdasági munkások között felmerülő vitás kérdések tekintetében nyerhet alkalmazást, annak az eldöntése tehát, hogy valamely kórház az ápolási költségeket jogosan kitől követelheti, tekintet nélkül arra, hogy az illető munkaadó-e vagy nem, a gazdasági munkástörvény hatályán kívül esik. II. Az eljárás megindításának alápjául szolgált s a hatáskör kérdésének eldöntése szempontjából irányadó abban a panaszában, amelyet az 1911. évi augusztus 5-én 3055 1911. sz. a. Sarkad község elöljáróságához intézett, Békésvármegye közkórháza azt kérte, hogy az a 12 korona 12 fillért tevő