Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 341 védelmül, szülőföldjéről eltávolította s ezáltal békés birtokában megháborítva lehetővé tette, hogy az odavezetett víz szőlőjén folyjon le. O emiatt T. M.-t a hegyközségi bíróságnál 1912., illetve 1911. év folyamán bepanaszolta és a hegybíróság ezen cselekményeért meg is büntette. Minthogy azt a tényét, hogy a szülőföldjéről az azon emelt védtöltést eltávolította, birtokháborításnak tekintette, a kir. járásbírósághoz fordult sommás visszahelyezéseért. A perben az erzsébetvárosi kir. törvényszék kimondotta, hogy az ügy közigazgatási útra tartozik, mert vízrendőri kihágás. Kérte T. M. azon ténykedését, hogy a szőlőföldje védtöltését képező gátat az ő ingatlanáról eltávolította és az ingatlanra a védtöltés helyén mélyedést vájt, érdemben elbírálni. Egyúttal hivatkozott Kiseke mező községnek L. J. ellen indított hasonló ügyére, melyben a hatásköri bíróság 1910. Hb. 20. sz. a. hozott határozatában a 'rendes bíróság hatáskörét állapította meg. (Téríi III. k. 137. lap.) A főszolgabíró a rendes bírósági iratokat beszerezte, azután 1913 szeptember hó 5-én 2153 1913. fszb. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert terhelt azon ténykedéséből, hogy panaszló földjéről a védtöltést eltávolította s annak helyén mélyedést vájt, sem vízrendőri, sem pedig más közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágás tényálladéka meg nem állapítható, ellenben birtokháborítás ténye látszik fennforogni. II. T. M. 1913. Hb. 127/2. sz. a. beadott nyilatkozatában kérte, hogy a közigazgatási hatóság hatásköre, S. M. pedig 1913. Hb. 127 4. sz. a. beadott nyilatkozatában kérte, hogy a rendes bíróság hatásköre állapíttassák meg. A m. kir. igazságügyminiszter pedig 1913. J. 2581. sz. a. kelt nyilatkozatában azt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A földmívelésügyi m. kir. miniszter képviselője a tárgyaláson szintén azt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A fentebb ismertetett, különösen az erzsébetvárosi kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság által 1913. D. 2. sz. a. hozott végzésében felperes által beismertként megállapított tényállás szerint felperes az alperesnek azon cselekménye ellen keres védelmet, hogy az alperes a felperes telke mellett elvonuló út partját átvágva, a csapadék természetes lefolyását megváltoztatta, a vizet a felperes telkére bocsátotta és így felperest telkének békés birtokában megháborította.