Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 319 25 év óta éveken át okoztatott, meg nem indítaná, kérte, hogy erről értesítse, hogy polgári pert indíthasson. A főszolgabíró a VI. sz. cs. és kir. hadtestparancsnokságtól kért felvilágosítás beérkezése után 1913 január hó 8-án 3009. sz. a. hozott véghatározatával a kérelmet etényálladék hiányában); elutasította, mert a katonai gyakorlatok alkalmával okozott károknak az 1895: XXXIX. t-.c. 13. §-a szerint szabályozott eljárás mellett való megállapításának és megtérítésének tárgyát csak azok a károk képezhetik, melyek a gyakorlat alkalmával, avagy közvetlenül utána a helyszínén a csapatvezetőknek bejelentettek s azok nyomban való megtérítése is megkiséreltetett; minthogy pedig kérvényező kárkövetelését mintegy 25 év előtti időre visszamenőleg származtatja, e kárnak a hivatkozott törvénycikk hivatkozott szakasza értelmében való megállapítása és megtérítésének köteleztetése az 1895 : XXXIX. t.-c. határozmányain kívül esik. Jogában állhat azonban keresetével a rendes polgári perútra lépni. Gróf D. M. ezután az eperjesi kir. törvényszéknél a cs. és. kir. katonai kincstár ellen rendes pert indított 2597 korona 70 fillér kár és jár. iránt. Ebben a tényállást annyiban kiegészítette, hogy az erdő alatt elterülő tisztáson, mely tisztást lőgyakorlatok céljára a katonai kincstár kibérelte, a célok közvetlen az erdő szélén voltak felállítva, úgy hogy a földhányásokat nem találó golyók mind az erdőbe csapódtak, ahol mintegy 3 kat. hold területen a fákat teljesen összelövöldözték. Erről a körülményről az 1911. évben tudomást szerezvén, a kárt felbecsültette és a kassai hadtestparancsnokságot felszólította a kár megtérítésére. Azonban kérelmét úgy a hadtestparancsnokság, mint a főszolgabíró elutasította. A kir. törvényszék 1913 április hó 21-én 3801 1913. p. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a további eljárást «megállította», mert az 1895 : XXXIX. t.-c. 13. §-ának 4. bekezd, nemcsak azt tárgyazza, hogy ily kártérítési igény érvényesítésedből történjék, hanem ezenfelül az igény elbírálása előtt a kár kiderítése és becslése végett eszközlendő eljárás előzetes lefolytatását is kötelezően előírja. Igaz ugyan, hogy felperes az eperjesi járás főszolgabírójánál vegyes becslőbizottság kiküldését kérte és e kérelmével elutasíttatott, de e határozat ellen a felperes jogorvoslattal nem élt és igényének érvényesítése végett a közigazgatási hatóságoknál további lépést nem tett. A kir. törvényszék ezért az idézett törvényes rendelkezés figyelembevételével az 1868 : LIV. t.-c. 8. § a) p. alapján a további eljárást <• beállítottam, mert az ügy a polgári bíróság hatáskörébe nem tartozik és mert a kártérítési igény elbírálását más hatósági eljárásnak kell megelőznie. . • A kassai kir. itéi'itábla 1913 június hó 10-én 2i99/igi3. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését helybenhagyta, mert jogszabály az