Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 309 a szolgálati viszonyából merített követelésének érvényesítése első sorban iparhatóság hatáskörébe tartozik. 1913 október 27. Hb. 102. sz. I. Sz. P. vaskohi lakos, a vaskohi járás főszolgabírójához beadott panaszában előadta, hogy T. A. kisszegyesdi, B. R. felsőmezősi és P. M. alsómezősi lakosok az 1912. évi június hó 24-én kelt írásbeli szerződéssel őt az 1912. évi eséplési idényre a cséplőgépük mellé gépésznek szerződ­tették havi 150 korona fizetéssel és élelmezéssel. Ennek a szerződésnek alapján az 1912. évi július ho i-től 15-ig ; továbbá július 28-tól november hó 3-ig, tehát három hónapon és 22 napon át látta el a gép mellett a gépészi teendőket és ezenkívül 15 napon át, mint fűtő is működött. A 3 hóra és 22 napra eső gépészi fizetése 555 koronát, a fűtői illetménye 15 napra 25 koronát összesen 580 koronát tett ki és mivel 23 napon át a szerződés kikötése ellenére élelemmel nem látták el, erre az időre élel­mezés címén 46 korona megtérítésére van igénye. Az összes járandósága tehát 626 koronát tesz ki," amire' csak 150 koronát kapott; a hátralévő 476 korona megfizetésére kérte tehát a cséplőgéptulajdonosokat egyetem­leg kötelezni. A főszolgabíró 1912. évi november hó 23-án 2315. sz. a. hozott vég­határozatával panaszost kérelmével elutasította és igényével a polgári perre utasította, mert egyfelől Sz. P. panaszos az itteni ipardíj nyilván­tartás szerint mint önálló gépész és lakatosiparos szerepel és a panaszá­ban említett munka csupán alkalomszerű tevékenység volt, másfelől T. A. és társai munkaadók eséplési munkálatai iparszerű tevékenységnek nem tekinthetők, az a jogviszony tehát, amely a munkaadók és panaszos közt létesült, nem tekinthető az iparos és segéd ama jogviszonyának,' amelyet az 1884. évi XVII. tc. 176. §-a az iparhatóság hatáskörébe utal. Sz. P. ezután hivatkozva a főszolgabíró határozatára, a panasszal azonos tartalmú keresetét a vaskohi kir. járásbírósághoz adta be. A kir. járásbíróság 1913. évi február hó 21-én 1912. Sp. 893/6. sz. a. hozott ítéletével alpereseket 432 korona 47 fillér tőke és járulékai meg­fizetésére kötelezte. A nagyváradi kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság pedig 1913. évi május hó 3-án 1913. D. 303, 2. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság Ítéletét feloldotta és az eljárást hivatalból figyelembe vett per­gátló ok alapján megszüntette, mert az olyan egyének foglalkozása, kik cséplőgépet abból a célból tartanak, hogy azzal mások terményeit pénzért vagy természetben adandó részért kicsépeljék, nyereségre alapított vállal­kozásnak illetve rendszeres és az 1884. évi XVII. tcikk rendelkezései alá tartozó ipari foglalkozásnak tekintendő, miért is az ilyen egyénekkel

Next

/
Thumbnails
Contents