Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

296 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Ha a bíróság a kérdéses cselekményben a bizonyító eljárás és tárgyalás befejeztével a Kbtk. 51. §-ában körülírt kihágás alkotó elemeit kimerítve nem találná, a Bp. 22. §-ának rendelkezéséből kifolyóan szélesebb hatáskörénél fogva az egj ébként a közigazgatási hatóság elé utalt bűncselekmény elbírálására is hivatva és kötelezve van. 1913 nov. 10. Hb. C7. sz. 1. B. L. nógrádszakáli kántortanító jelentést tett az iskolaszéknek, hogy az iskolával szemben lakó özv. K. L-né R. M. nógrádszakáli lakos (<napról-napra az iskolás gyermekek nagy botrányára lefesthetetlen jeleneteket produkál; parázna szitkok, förtelmes istenkáromlások folynak szakadatlanul ajkairól és a gyermekek erkölcsét veszélyezteti fajtalan ordítozásai és szidalmaival". Kérte, hogy a nevezett ellen, aki gyakorta részeg is, az eljárás indíttassék meg. A tanukat megnevezte. Az iskolaszék elnöke a panaszos jelentést felterjesztette a tanfelügyelőhöz és Nógrádvármegye tanfelügyelője azt a szécsényi járás főszolgabírójának küldötte meg. A. főszolgabíró 1913. évi január hó 12-én 435 1912. kih. sz. a. hozott végzésével a feljelentést a rendőri büntető szab. 55. §. 1. bek. értelmében további illetékes eljárás végett a szécsényi kir. járásbírósághoz áttette, mert a megtartott tárgyalás adatai szerint ebben az esetben a Btk. 190. §-ába ütköző és az 1897. évi XXXIV. tc. 18. §. I. 1. p. értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó vétség ismérvei látszanak fennforogni. A szécsényi kir. járásbíróság 1913. évi február hó 18-án 1913. B. 87 1. sz. a hozott végzésével, az ügyészségi megbízott indítványát elfogadva, a Bp. 527. §. 2. p. alapján hatáskörét nem állapította meg és az iratokat a főszolgabíróhoz áttenni rendelte, mert a Btk. 190. §-ában foglalt bűncselekménynek egyik tényálladékát képezi az, hogy az elkövetett cselekmény gyülekezeten, ahol több ember jelen van, történjék, azonban ha ezen gyülekezeten jelenlevő több ember csak a véletlen összetalálkozás eredménye, ebből még gyülekezet nem származik. Jelen esetben özv. K. L-né által elkövetett cselekmény pedig a tanúvallomások szerint az, hogy nevezett részeg állapotban az utcán az Istent káromolta és ezzel azokat, akik ezt hallják, megbotránkoztatja. A gyülekezeten való nyilvános gyalázás özv. K. I.-né részéről eszerint nem forog fenn és a feljelentett cselekményben a vallás elleni vétség tényálladéka hiányzik. De a cselekményben nem ismerhető fel a Btk. 191. §-a és a Kbtk. 51. §-ában foglalt tiltott cselekmény egyike sem, hanem esetleg a Kbtk. 84. §-ába ütköző közrend elleni kihágás látszik fennforogni, melynek elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.