Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 289 kubini kir. járásbírósághoz tette át, főképen azért, mert a pásztor által okozott kár a 60 koronát túlhaladja; cselekménye tehát az 1879: XXX. tc. 73. §-a értelmében vétséget képez s mint ilyen a kir. bíróság hatáskörébe tartozik és mert az állattulajdonosok, kik a kárért az erdei törvény 84. §-a értelmében csak akkor felelősek, ha a kihágást elkövetők a kárt megtéríteni képtelenek, a pásztor által elkövetett kihágásért büntetőjogilag felelősségre nem vonhatók. Az alsókubini kir. járásbíróság 1913. évi február hó 3-án, 1913. B. 32 1. sz. a. hozott végzésével a bűnvádi eljárás megindítását a Bp. 527. §-ának 1. bekezdése alapján megtagadta és a feljelentéseket ugyanazon szakasz 2. bekezdése értelmében a főszolgabíróhoz visszaküldötte, ezt a rendelkezését következőképen indokolván : A feljelentett pásztor által a volt úrbéres közbirtokosság erdejében való legeltetéssel okozott kár a feljelentések szerint a 60 koronát meg haladja ugyan, ez a körülmény azonban nem szolgálhat alapul a kir. járásbiróság hatáskörének megállapítására azért, mert a feljelentésekben nem foglaltatik olyan tény, de az'eljárás folyamán sem merült fel olyan adat, melyből a Btk. 421. §-ában körülírt vagyonrongálás fennforgására következtetés vonható volna; mert továbbá a panaszos nem is az említett vétség, hanem erdei kihágás miatt emelt vádat; s végül, mert a bűnvádi eljárás megindítását célzó panasz nem a volt úrbéres közbirtokosság mint sértett fél, hanem a m. kir. erdőgondnokság részéről tétetvén, ez a tény a jogtalan legeltetéssel elkövetett erdei kihágás üldózhetéséhez az 1879. évi XXXI. tc. 82. £-a szerint megkívánt panaszt az idézett törvény 136. §-a értelmében pótolja ugyan, de nem pótolja a Btk. 421. §-ába ütköző vagyonrongálás üldözésének feltételét képező magánindítványt, miből kifolyóan a kir. járásbiróság a magánindítvány hiányára és a Btk 110. §-ában foglalt rendelkezésre való tekintettel a bűnvádi eljárást abban az esetben sem indíthatja meg, ha a jelzett vétség tényálladéka fennforogna. A főszolgabíró az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjesztette ; ez azonban a jogerő hiánya miatt azokat visszaküldötte. Ekkor az alsókubini m. kir. járási erdőgondnokság a főszolgabíró végzése ellen felfolyamodást adván be, Árvavármegye alispánja, mint n. fokú rendőri büntetőbíróság 1913. évi június hó 6-án 112/1913. alispáni szám alatt hozott végzésével a főszolgabíró végzését helybenhagyta, mert a feljelentett cselekmény nem mint az állattulajdonosok száma szerint külön-külön elkövetett több büntetendő cselekmény tényálladéka, hanem mint a tilosban legeltető pásztor egységes tette, az 1879 : XXXI. tc. 73. §-ára való tekintettel abból a szempontból bírálandó el, megállapítja-e a Btk. 421. §-ába ütköző vétség tényálladékát; ha pedig a bíróság a felTéifi : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. VI. 19