Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

174 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1913. J. 1450. sz. a. kelt nyilatkozatában azt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel. III. Megállapítja a hatásköri bíróság, hogy a nagyváradi kir. törvényszéknek, mint polgári fellebbezési bíróságnak az ügy érdemében hozott Ítélete, amely ellen a peres felek törvényszerű perorvoslattal nem éltek, már a hatásköri összeütközés bejelentése előtt jogerőre emelkedett. — A közigazgatási eljárásnak és a sommás pernek a tárgya pedig — a vitás területnek a birtoka — azonos levén, a jelen esetben az 1907. évi LXI. tc. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése nyer alkalmazást, amely szerint a rendes bíróság által az ügy érdemében hozott ítélet jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a bíróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. Ennél az oknál fogva tehát ki kellett mondani, hogy a bejelentett ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel. Magától értetődő azonban, hogy ez a határozat nem akadályozhatja meg a községet abban, hogy az úthoz szükséges terület birtokba vétele végett a törvényszerű eljárást folyamatba tehesse. Az eljárási költségek és az ügyvédi munkadíj és költség, figyelemmel az utóbb idézett tc. 18. és 23. §-aira, illetve az ügyrend 119. §-a értelmében nem voltak megítélhetők, mert a 18. §. alapján nem merült fel eljárási költség, amenynyiben pedig a kért költség az ügyvédi képviselet által merült volna fel, ebben a költségben az ellenfél nem volt marasztalható. Az ügyrend 119. §-a pedig kimondja, hogy az ezen bíróság előtti eljárásra meghatalmazott ügyvédnek megbízója irányában felmerült diját és költségét a hatásköri bíróság nem állapítja meg. 81. Ha a vincellér, aki szolgálatáért bért kap és szerződéses viszonyának időtartama legalább is egy hónap, ez alatt az idő alatt