Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 163 meg, a panaszlott károsítások elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe nem tartoznak, mert a fentiek szerint egyesített és együttes elbírálás alá esó' ügyekben érvényesített kár összege 72 koronát tett ki s így a cselekmény a Btk. 418. §-a szerint minősülő és ingatlan vagyonrongálás által elkövetett vétség tényálladékát látszik kimeríteni és mert az érték szerint való minősítés tekintetében közömbös az, hogy ugyanezt a károsítást többen mint tettestársak követték el. Az aranyosmaróti kir. járásbíróság az ügyészségi megbízott indítványát elfogadva 1912. évi nov. hó 20-án, 1912 .... B. n. 686/2. szám alatt hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert az 1879: XXXI. t-~c- 73- §-a szerint, ha a lopott dolog értéke vagy az okozott kár összege 60 koronát meghalad, a cselekmény a Btk. értelmében vétséget illetőleg bűntettet képez ugyan és ugyanazon törvényhely második bekezdése szerint a több külön erdei lopásnak az érték szerint való minősítésénél a Btk. rendelkezései tartandók meg és úgy a Btk. 335. §. szerint több külön erdei lopás esetében az érték egybefoglalása esetén lopás vétsége vagy büntette fog fennforogni, de az 1879 : XXXI. t -c. 73. §-ának ezen második bekezdése csakis erdei lopások esetében alkalmazható, de nem az erdei károsítások esetében, mert több külön-külön alkalommal elkövetett erdei károsítás a cselekményt a Btk. 418. §-ba ütköző ingatlan vagyonrongálás vétségévé azért nem minősíti, mert az ingó vagyonrongálásnál a különböző alkalommal elkövetett szándékos vagyonrongálás kár összegének összeadása a Btk. szerint nem eszközölhető. II. A kistapolcsányi főhercegi uradalom főerdésze különkülön két rendbeli feljelentést tett T. L, T. A. és T. A. ellen az 1879: XXXI. tc. 100. §-ba ütköző erdei legeltetés kihágása miatt. Mind a két esetben az erdőtörv. 100. §-a értelmében 36 korona kárt számított fel. Az 1879: XXXI. tc. 69. §-a az erdei kihágásokról rendelkezvén, második bekezdésében kimondja, hogy a cselekmény kihágási minősége nem változik az által, hogy az érték vagy kár összege a tettes elitéltetése előtt általa elkövetett több erdei kihágásból származik, miből okszerűen következik, hogy abban az esetben, ha több erdei kihágás kerül is egyszerre elbirálás alá, az eltulajdonított dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, hanem mindenik eset külön-külön erdei kihágásnak minősítendő. Ellenben ugyanazon törvény 73. §-ának rendelkezése a 60 korona értéket meghaladó erdei károsításokra és lopá11*