Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. B. I. és M. A. a kir. közigazgatási bírósághoz intézett panaszt adtak be. A m. kir. földmivelésügyi miniszter hatásköri kifogást tett. A m. kir. közigazgatási bíróság 1912 október hó i-én 3996/1912. K. sz. a. hozott végzésével a saját hatáskörét a panasznak arra a részére vonatkozóan nem állapította meg, mely a szóban lévó' út javításának szükséges volta kérdésére vonatkozik; ebben a részben az ügyet határozás végett a m. kir. földmivelésügyi miniszternek átengedte. Egyebekben azonban a közigazgatási bíróság a hatásköre ellen tett kifogásnak helyt nem adott és a panasz többi része tekintetében a saját hatáskörét megállapította. A megokolás szerint, midőn a panaszlók azonfelül, hogy érdekeltségüket tagadják és kizárólag a város kötelezettségét vitatják, panaszíratukban megtámadják az út járhatatlanságára vonatkozó hatósági indokolás való voltát és vitatják, hogy az út az ott szükséges közlekedésnek megfelelő karban van; vitássá tették azt a kérdést is, hogy egyátalán szükséges-e a szóban levő út javítása ? Ez a kérdés a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik, mert az 1896. évi XXVI. tcikknek a bíróság hatáskörét mezőgazdasági és mezőrendőrségi ügyekben szabályozó 70. §-a nem utalja azt a kérdést a biróság hatáskörébe. Ellenben a most említett szakasz 8. pontja alapján a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik az út fenntartásához való hozzájárulás kötelezettsége tekintetében vitássá vált kérdés, mert az 1894. évi XII. tc. 37. §-ának és az 1896. évi XXVI. tc. 70. §. 3. pontjának egybevetett rendelkezéséből egészen nyilvánvaló, hogy a törvény eme szakaszaiban említett hozzájárulás arányának meghatározása az érdekeltségen alapuló hozzájárulási kötelezettség megállapítását is jelenti, mert a törvény nem rendelt külön eljárást először az érdekeltség és azután az arány megállapítása végett és mert a dolog természetéből is következik, hogy az érdekeltség mértékétől függő arány megbírálására vonatkozó hatáskör magában foglalja annak megállapítását is, hogy az érdekeltség esetleg egészben hiányzik. A m. kir. földminelésiigyi miniszter 1913. évi március hó 31-én 91,556. sz. a. kelt átiratában hatásköri kifogását fenntartotta, illetve a mezei közös dülőutak érdekeltségének megállapítását is hatáskörébe tartozónak nyilvánította és az iratokat a hatásköri birósághoz áttette, mert az 1896 : XXVI. tc. 70. §-ának 3. pontja szerint csupán azon II. fokú határozat ellen van helye a kir. közigazgatási biróság előtti panasznak, amely a mezei közös dülőútak létesítésénél, valamint azoknak és azok tartozékainak jókarban tartásánál a ((hozzájárulás arányát)) állapítja meg. A kir. közigazgatási biróság hatásköre pedig szorosan lévén magyarázandó, az analógia vagy kapcsolat címén sem terjeszthető ki, így tehát a törvény szavaival szemben, melyek csupán a hozzájárulás arányának kérdésében