Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 119 mint ugyanazon gróf E.-féle kegyúri birtokhoz tartozott vágpattai birtoktest tulajdonosának uradalmaira egyetemleg állapítsa meg. A főszolgabíró 1913. évi február hó 2-án 311/1913. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg és az iratokat a vágsellyei kir. járásbírósághoz áttette, mert ebben az esetben nem konkrét hozzájárulás kötelezettségének megállapítása, sem meghatározott járandóság behajtására irányul a kérelem, hanem egy, a magánjog keretébe tartozó jognak és kötelezettségnek általánosságban való megállapításáról van szó, vagyis az a vitás kérdés, vájjon a vágpattai kegyúri jog és kötelezettség a vágpattai ezelőtt szeredi uradalomhoz tartozott birtoktestnek elidegenítése következtében tulajdonképen kit illet és terhel, a szeredi uradalmat, a vágpattai birtoktest jelenlegi tulajdonosát vagy végül a canonica visitatió ban jelzett néhai E. F. gróf leszármazottjait és így tulajdonképen az is vitás, vájjon a jelzett kegyúri jog személyi avagy dologi természetű ennélfogva az érvényben levő törvényes szabályok értelmében eljárni a kir. bíróság hivatott. A vágsellyei kir. járásbíróság 1913. február hó 8-án 1913. Pv. 29/1. sz. a. hozott végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, mert a m. kir. minisztertanácsnak 1897. évi június hó 23. napján hozott, valamint a m. kir. Curiának 5896/1906. számú elvi jelentőségű határozata a hatásköri kérdést egybehangzóan olyképen oldják meg, hogy a plébániára vonatkozó kegyuraság és az ebből folyó jogok és kötelezettségek elismerése iránt, valamint a kegyúri jog tartalmának és terjedelmének megállapítása iránti kérdések a közigazgatási útra tartoznak. Bíróságok előtt csak akkor lehet a pert megindítani, ha a kegyuraság keletkezése és fennállása nem vitás és csupán valamely vagyonjogi kérdés döntendő el. G. I. által beadott kérvény pedig kegyúri jog elismerésére irányul. A kir. járásbíróság az indokolásban azt is kimondotta, hogy a S. E. 14. és 15. §. értelmében a kérvény alaki fogyatékosság miatt is birói eljárásra alkalmatlan. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1913. J. 1154- sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A fennforgó esetben G. I. sopornyai róm. kath. plébános annak a kérdésnek hatósági eldöntését szorgalmazza, hogy az általa csatolt egyházlátogatási jegyzőkönyv tartalma által bizonyítottan a szeredi uradalomhoz kapcsolt s előadása szerint keletkezésében és fennállásában nem vitás dologi ^kegyuraság az uradalomra vonatkozóan beállott magánjogi utódlás következtében a jogutódokként jelentkező 0. H.