Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 77 és cselekedete a K. T. n. §-ában szentesített nyilvánosság megtévesztésére szolgálhatott. Hogy tehát a nagyközönség megtévesztésének a priori eleje vétessék, a törvény szigorát kell szem előtt tartani, vagyis az üzlet közelebbi megjelölésére szolgáló tárgyi megjelölést kell tartalmaznia a cégnek, hogy az minden más cégtől megkülönböztethető legyen. Panaszlott a tárgyalás során azzal védekezett, hogy a (Hungária egri mintapince» megjelölést jogosított használni, mert hiszen a Párisi áruház sem használja hirdetései és levelezéseiben a cégbirtokos: Goldberger nevét, de elfeledte felhozni, hogy Párisi áruház csak egy van, míg «egri mintapince» Eger város és vidékén több és különböző és egymáshoz hasonló van, melynek a cég szövegétől eltérő jogtalan használata vonja maga után az érdekeltségnek megkárosítását. Kártérítési igény sem nem támasztatván, sem fel nem számíttatván, e tekintetben intézkedés szüksége fenn nem forgott. A budapesti kir. ilélötábla 1912 november hó 26-án 3262/1912. V. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését megváltoztatta és kimondotta, hogy cégbitorlás esete fenn nem forog, mert cégnek jogosulatlan használatáról (cégbitorlásról) csak akkor lehet szó, ha valaki valamely nevet cégül használ, jóllehet használatához nincs joga. Bejegyzett cégszövegnek rövidített alakban való használata tehát nem cégbitorlás, hanem esetleg az 1884 : XVII. tc. 58. §-ba ütköző és az iparhatóság hatáskörébe tartozó kihágás. (157. §. d) p. 166. §.) II. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 19106—IV. 1913. sz. a. kelt és a m. kir. igazságügymmiszter 1913. 581/2. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztették elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A hatáskör a jogosulatlan céghasználat által elkövetett cselekményekkel szemben mindig aszerint állapítandó meg, hogy a jogosulatlan céghasználat a közérdekbe vagy magánérdekbe ütközik, mert az előbbi vagyis a közérdekbe ütköző céghasználat elbírálása a közigazgatási hatóság, a magánérdekbe ütköző pedig a rendes biróság hatáskörébe tartozik. A fenntebb ismertetett abból a tényállásból pedig, amely szerint F. A. panaszlott borait ((Hungária egri mintapince» cím alatt, tehát nevének feltüntetése nélkül árusítja, holott cége: ((Hungária egri mintapince, F. A.» szöveggel van bejegyezve, — nyilvánvaló, hogy panaszlottnak cselekmé-