Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

LX RENDSZERES TÁKGYMUTATÓ. kásbiztosítási választott bíróság hatásköre nem terjed ki. (Gy. 1911 febr. 5. 1910. G. 225. sz. a. 182. 376.) Az 1891: XIV. tc. hatálya alatt működött pénztárakkal szemben fennálló segélyezési igények érvényesítése az illető pénztáraknak az 1907 : XIX. tc. értelmében foganatosított felszámolási művelete keretébe tartozik. Ez igényeknek a felszámolási művelet folyamán való érvényesítésének elmulasztása esetén, azok elbírálása vagy a fennmaradt vagyontömegek feletti felügyeletet gyakorló állami munkásbiztosítási hivatalnak vagy pedig a rendes bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az iparhatóságok az ilyen igények elbírálására hatáskörrel semmiesetre sem bírnak. (K. M. 1910 ápr. 10. 21059. sz. III. 218. 373. Iparossegédnek baleset következtében szenvedett kár iránt a munkaadó ellen azon az alapon emelt követelése, hogy őt a munkaadó az 1907 : XIX. tc. 3. §-a ellenére baleset ellen nem biztosította, nem származik a munkaviszony megszűnéséből és ezért az 1884: XVII. tc. 176. §-a értelmében közigazgatási hatóság hatáskörébe nem tartozik. (Hb. 1911. jun. 19. 24. IV. 43. 88.) Nem a pénztár, hanem a munkaadó ellen a munkával szerzett betegség alapján tartásdíj iránt támasztott igény rendes birói útra tartozik. (Hb. 1909 okt. 4. 11. II. Q3. 178.) A munkás kártérítési igénye polgári per útján a munkaadóval szemben mindaddig nem érvényesíthető, míg a maga útján nincs eldöntve az, hogy a munkást a pénztárral szemben illeti-e és mily kártérítés. (Pv. 1908 nov. 19. H. 25. sz. a. III. igi. 346.) Azok a vitás kérdések, melyek a munkaadó és a pénztár között a biztosításból eredő befizetési, illetve megtérítési kötelezettség tárgyában keletkeznek, a kihágási eljárással össze nem kapcsolhatók, hanem külön útra tartoznak. (K. M. 1910. évi 11,535/VI. 19. sz. III. 2x2. 369.) Olyan vitás kérdésnek elbírálása, amikor a munkaadó a véleménye szerint tartozatlanul fizetett betegsegélyzési költségeknek a kerületi pénztár által való megtérítését követeli, nem tartozik az iparhatóság hatáskörébe. (K. M. 1910. évi 38,523/909. sz. III. 31X. 368.) Betegsegélyezési járulékfizetési ügyben hozott elsőfokú iparhatósági határozatnak az eljárási költségről rendelkező része ellen föllebbezés útján nem, hanem csak rendes bíróság útján lehet orvoslást keresni. (K. M. 1911. évi 78,397. sz. a. 210. 407.) A jogosulatlanul igénybe vett betegségi segélyezés útján történt megkárosítás esetében az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár az 1907: XIX. tc. 29. §-a értelmében pótjárulékot vethet ki. (K. M. 1911. jul. 21. 49,077. sz. a. IV. igi. 326.) Ha azonban a pótjárulék kivetésére akár azért, mert a biztosított nem tagja a pénztárnak, akár más okból nincsen mód, a kártalanítás a