Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

Az, aki iparát az ahhoz megkívánt képesítés hiányában üzletvezetővel gyakorolja, ehhez az iparághoz való vonatkozásában iparosnak tekintendő és az ipara körében alkalmazottakhoz való jogviszonya az iparhatóság alá esik. (Hb. 1910 dec. 19. 108. III. 137. 271.) Kereskedó'segéd mindaz, aki a kereskedőhöz, mint főnökhöz, szolgálati viszonyban áll és a főnök üzletében kereskedelmi természetű tevékenységet folytat. (Hb. 1911 decz. 11. 86. sz. IV. 109. 223. 1910 jan. 17. 1909. 87. III. 4. 11.) Kereskedősegéd az, aki kereskedelmi üzlet körében teljesítendő kereskedői tevékenységre, kikötött illetmény ellenében magát kötelezi. (C. 1910 nov. 16. 710. sz. III. 156. 303. 1912. jun. 27. 161/v. sz. 162. 353.) Kereskedelmi segédszemélyzet alatt mindazok a személyek értendők, akik valamely kereskedőhöz, mint főnökhöz szolgálati viszonyban állanak és annak üzletében állandóan alkalmazva, tevékenységüket annak szentelik. (Hb. 1912 nov. 18. 68. sz. 124. 271.) Aki nem egész tevékenységét, vagy annak legalább bizonyos munkaidőre eső részét állandóan és kizárólag bocsátja a kereskedő rendelkezésére, hanem csak alkalomszerűen kisegítő munkát végez az üzletben, nem kereskedősegéd és munkabérkövetelése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1912 nov. 18. 93. sz. 127. 278.) Aki a kereskedelmi üzlet körében olyan szolgálatot végez, mely közfelfogás szerint vagy a tevékenység minőségénél fogva nem kereskedői természetű, kereskedősegédnek nem tekinthető. (C. 1912 jun. 27. 161. v. sz. a. 162. 350.) Nem kereskedősegéd az, aki nem köteles tevékenységét vagy annak legalább bizonyos munkaidőre eső részét állandóan és kizárólag a főnök rendelkezésére bocsátani s így vele alárendeltségi viszonyban nincs. (C. 1909 máj. 4. 1056. III. 148. 288.) Kereskedelmi üzlet körében teljesített magasabb szellemi, tudományos vagy művészeti képzettséggel egybekötött (mérnöki) szolgálatot teljesítő alkalmazott nem kereskedősegéd, mihezképest munkaviszonyára az 1884 : XVII. tc. 176. §-a nem nyer alkalmazást. (C. 1910 márc. 16. 7/V. sz. III. 156. 303.) Nem tartozik az ipari segédszemélyzet körébe az, aki tevékenységét nem köti le, hanem — mások irányában is létesített hasonló vállalkozás mellett — bizonyos munkára vállalkozik és erre is nem kizárólag személyesen. (Hb. 1910 márc. 7. 1909. 146. III. 41. 87.) Kereskedő részéről más kereskedővel kereskedelmi ügyletek közvetítése végett a kereskedői önállóság fenntartásával kötött szerződés alkalmazotti viszonyt nem létesít és az abból származó követelés bírói úton érvényesítendő. (Hb. 1910 szept. 19. 35. III. 86. 176.) Ha önálló kereskedő áll a biztosító társasággal ügynöki minőség-