Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

XL RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. mázott kulcsár gazdasági cseléd és szolgálati bérkövetelése közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1912 jan. 15. 1911. 106. sz. 10. 19.) Községi pásztor és a vele rendelkező községi biró közt nincs cselédviszony. (Po. 1910 máj. 23. G. 3. sz. a. IV. 162. 300.) A szőlőkapás, aki nincs úgy felfogadva, hogy szó'ló'beli munka hiányában más munkát is köteles végezni és aki segédmunkásokat is alkalmaz, nem cseléd, hanem szakmányos. (Sz. 1910 máj. 27. H. 12. IV. 163. 301.) Nem gazdasági cseléd az a szó'lőmunkás, aki nem folytonos gazdasági munka teljesítésére szegődött, hanem a szőlőbeli munkát szükséghez képest időszakonkint végezte és saját gazdaságában lakva, munkaerejét a saját gazdaságában is értékesítette. (Hb. 1912 január 29. 1911. 130. sz. 24. 45.) Az a szőlőmunkás, aki gazdasági munkának nem folytonos teljesítésére szegődött, hanem a munkát szükséghez képest, időszakonként végezte s ugyanilyen munkát ugyanabban az évben még más szőlőbirtokosoknál is vállalt, nem gazdasági cseléd. (Hb. 1912 január 29. 1911. 129. sz. 23- 42O Nem gazdasági cseléd az a munkás, aki gazdasági munkának nem folytonos teljesítésére szegődik, hanem egyfelől részért vállal gazdasági munkát, másfelől a szőlőbeli munkát szükséghez képest, időszakonkint végzi, egyébként pedig máshol is vállalhat, vállal és teljesít munkát; az ilyen munkásnak bérkövetelése, ha munkaadójához való viszonyát az 1898: II. tc. határozatai szerint megkötött szerződés nem rendezi, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1912 jún. 3. 1911. 143. 72. 151.) Ha a szőlőkapás nem személyes és folytonos munka teljesítésére szegődött, hanem a szőlőben a munkát feleségével együtt végezte, aratáskor mint részes ment dolgozni és akkor .napszámos helyettesítette, ez a viszonya nem cselédviszony és ha ez a viszonya az 1898: ZL tc. szerint megkötött szerződéssel sem rendeztetett: az abból eredő minden vitás kérdés a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1912 márc. 4. 1911. 113. sz. 38. 71.) Ha a nem gazdasági cseléd szőlőmunkásnak a munkaadójához való viszonya az 1898:11. tc. határozatai szerint megkötött szerződéssel nem rendeztetett, az ebből eredő minden vitás igény elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1912 január 29. 1911. 129. sz. 23. 42.) Gazdasági munkának házassági igéret ellenében teljesítése cselédviszonyt nem létesít, mihezképest az ebből a (gazdasszonyi) viszonyból származó díjkövetelés érvényesítése rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Sz. 1909 szept. 17. G. 292. sz. a. IV. 164. 303.) A libapásztori szolgálat a gazdasági cselédszolgálattal rokon természetű, mihezképest libapásztori bér követelése összegére tekintet nélkül a