Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

XXXVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. Az 1907: XLV. tc. rendelkezései irányadók akkor is, ha a cseléd mind a háztartás körüli, mind a külső gazdasági tennivalóra van alkalmazva. (Hb. 1912 január 15. 119. sz. 18. 32.) Gazda és cseléd közötti viszonyt létesít meghatározott tartamban megszabott gazdasági szolgálatnak személyes és folytonos teljesítésére irányuló lekötelezés akkor ís, ha ellenértékül a gazda által szolgáltatandó ingatlan van kikötve. (Hb. 1912 január 15. 119. sz. z£. 32.) A gazdasági cselédminó'séget kizárja a szolgálatot teljesítő' részére kijelölt munkakör és a szolgálatnak magasabb míveltséget feltételező jellege. (Hb. 1908 nov. 9. 23. II. 22. 42 ) Nem folytonos gazdasági munkának teljesítésére szegődött, hanem a szőlőbeli munkát a szükséghez képest végző s munkaerejét másutt is értékesítő alkalmazottnak bérkövetelése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik akkor, ha munkaadójához való viszonyát nem az 1898: II. tc. határozmányai szerint megkötött szerződés rendezi. (Hb. 1911 jun. 19. 27. sz. IV. 44. 90.) Olyan munkás, aki nem folytonos gazdasági munkák teljesítésére szegődik, hanem a munkát a szükséghez képest idó'szakonkint végezi, és munkaerejét másutt is értékesíti, nem gazdasági cseléd, és ha munkaadójához való viszonya az 1898. II. tc. határozatai szerint megkötött szerződéssel sem rendeztetett, a szolgálati viszonyából felmerült minden vitás kérdés elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 dec. 11. 103. sz. IV. xzo. 248.) Hogy a cseléd napszámba is eljárhat, hogy szolgálatba fogadása nem szabályszerű szerződés alapján és a kiskorúakra nézve törvényellenesen történt, a gazdasági cselédi viszony kérdését nem érinti. (Hb. 1910 márc. 7. 1909. 144. III. 39. 83.) A közigazgatási hatóságnak gazdasági cselédbérkövetelésre fennálló hatáskörét nem szünteti meg az, hogy a panaszlott gazda a közigazgatási hatóság hatáskörét meghaladó beszámítási kifogást érvényesít. (Hb. 1910 jun. 20. 38. III. 76. 157.) Cselédkönyv hiánya közömbös. (Hb. 1908 nov. 9. 23. II. 22. 42.) Cselédkönyv vagy munkásigazolvány hiányának a cselédbér követelés jogi természetére nincs befolyása. (Hb. 1910 szept. 19. 54. III. 96. 197.) A szolgálatnak cselédszolgálattá minősítésén nem változtat sem az, hogy az alkalmazottnak nincs cselédkönyve, sem az, hogy készpénzbeli és természetbeni járandóságán felül még aránylagos jutalékban részesedés mellett volt alkalmazva. (Hb. 1912 január 15. 1911. 124. sz. 20. 37.) Készpénzfizetés és természetbeli járandóságon felül aránylagos jutalékban részesülés^ szolgálati viszony természetén nem változtat. (Gy. G. 1908. aug. 3. G. II. 85. III. 178. 333.)