Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XXI nem szünteti meg az, hogy a rendes bíróság házasságon kívüli együttélést, a közigazgatási hatóság pedig cselédviszonyt állapított meg. (Hb. 1910 dec. 19. 89. III. 120. 242.) Az ügyazonosság akkor is fennáll, ha mind a két hatósági eljárásban ugyanabban a kérdésben más-más összegről volt szó. (Hb. 1910 jún. 13. I909. 134. III. 2)Q. 57.) Nincs összeütközés, ha rendes bíróság végrehajtási ügyben a tulajdonjog bekebelezésének kérdésében, a közigazgatási bíróság pedig illetéktörlési ügyben határozott, bár ugyanarra az ingatlanra vonatkozólag. (Hb. 1909 okt. 4. 22. II. 104. 198.) Nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási bíróság a jogügyletet adásvételi jogügyletnek minősítvén, az illeték jogossága és mértéke kérdésében ezen az alapon határozott, a rendes bíróság pedig az illetékköteles felet károsító szándék hiánya miatt a jövedéki kihágás vádja alól felmentette, habár a jogügyletet a kir. közigazgatási bírósággal ellentétben meghatalmazásnak minősítette; mihezképest hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (Hb. 1911 ápr. 24. 17. IV. 39. 77.) Nincs ügyazonosság, ha a bíróság a törvényes gyermek tartása iránti keresetet vonta hatáskörébe, az árvaszék pedig e keresetet illetően sem a hatáskör kérdésében, sem érdemben nem határozott. (Hb. 1910 jún. 13. 1909. 143. III. 38. 80.) Nincs összeütközés, ha a gyámhatóság a végrendeleti végrehajtónak az örökhagyó ellen megállapított követelés kifizetésére szóló utasítása kérdésében, a bíróság pedig a gyámhatósági határozat alapján elrendelt végrehajtás megszüntetése iránti perre mondta ki hatáskörének hiányát. (Hb. 1908 okt. 5. 6. II. 5. 8.) Nincs ügyazonosság, ha a per a községi jegyző részére utalványozott fizetésnek az engedményes jogát sértő utalványozása ellen irányul, a közigazgatási hatóság pedig határozatában pusztán mint utalványozó hatóság, tehát a fizetést a jegyző részére teljesítő fél jelentkezik. (Hb. 1909 okt. 18. 46. II. xssx. 227.) 7. §. A határozatok jogerőssége. Jogerőre nem emelkedett határozat hatásköri összeütközést nem idéz elő.'(Hb. 1909 dec. 20. 95. II. 166. 315.) Hatásköri összeütközés nem merült fel, ha a hatáskört megtagadó határozat még nem emelkedett jogerőre, mert az e határozat ellen beadott fellebbvitelt a felebbviteli hatóság még nem intézte el. (Hb. 1912 jan. 29. 1911. 146. sz. 32. 61.; febr. 5. 90. sz. 6. 10.; jún. 10. 51. sz. 96. 207.; szept. 23. 84. sz. 107. 228.) Az a határozat, melyet a felsőbíróság megváltoztat, jogerőre nem emelkedhetik s a hatásköri összeütközést nem idézi elő. (Hb. 1909 dec. 12. 126. II. 175. 329.)