Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XV bíróság pedig hatáskörét nem állapította meg. (Hb. 1909 nov. 22. 54. II. xzg. 246.) Nincs összeütközés, ha a bíróság a kérelmet érdemi okból utasítja el, bár határozatát végzésnek nevezi. (Hb. 1909 szept. 20. 47. II. 122. 230.) Nincs összeütközés, ha a rendes bíróság hatáskörét nem állapította meg, a közigazgatási hatóság (a pénzügyminiszter) pedig a községnek adóvégrehajtási eljárását érdemi okokból helyezte hatályon kívül. (Hb. 1909. márc. 29. 1908. 70. II. 65. 120.) Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatáskört kimondó határozattal szemben a bíróság az eljárást nem hatáskör hiányából, hanem a Bp. 428. §-a I-ső bekezdése alapján azért tagadta meg, mert a vádemelésre jogosított ügyészségi megbízott az eljárás megindítását nem kívánta. (Hb. 1909 szept. 13. 67. II. 141. 270.) Nem merül fel hatásköri összeütközés, ha a rendes bíróság olyan ügyben, amelyet a közigazgatási hatóság a maga hatáskörébe nem tartozónak mondott ki és a rendes bírósághoz áttett, az eljárást abból az okból szüntette meg, mert a feljelentett cselekményben a büntető törvény által tiltott valamely cselekmény tényálladéka nem állapítható meg. (Hb. 1912 febr. 5. 1911 90. 6. 10.) Hatásköri összeütközés forog fenn, ha a közigazgatási hatóság a vádlottat jogerősen elitélte és büntetését végre is hajtotta, a bíróság pedig ugyanarra a cselekményre nézve fó'tárgyalást tűzött ki. (Hb. 1909 szept. 27. 70. II. 144. 273.) Nincs összeütközés, ha a községi bíróság a tárgyalás elmulasztása miatti igazolási kérelmet elutasítja, a járásbiróság pedig az ügyet visszaküldi, mert a fél nem felebbezéssel, hanem igazolással élt. (Hb. 1908 nov. 18. 42. II. 41- 77.) A közigazgatási hatóság határozatának az a rendelkezése, amely szerint a panaszost követelésével el-, illetve a törvény rendes útjára utasította, a hatáskör megtagadásával egyértelmű és ennek a joghatályán nem változtat az, hogy az indokolás nem vonatkozik a hatáskör kérdésére, hanem tévesen az ügy érdemét tárgyalta. (Hb. 1901 dec. 19. 106. III. 135- 269.) A közigazgatási hatóság véghatározatának az a rendelkezése, amely szerint a panaszost panaszával azzal utasítja el, hogy azt a rendes bíróságnál érvényesítse, a hatáskör megtagadásával egyértelmű; e rendelkezés joghatályán nem változtat az, hogy az indokolás nem vonatkozik a hatáskör kérdésére, hanem tévesen as ügy érdemét tárgyazza. (Hb. 1912 március 4. 1911. 156. sz. 46. 90.) Megállapítja a hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóságnak olyan határozata, amelynek rendelkező részében csak az ügynek a hatásköri bírósághoz felterjesztését rendeli el, de indolásában hatáskörének