Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

42 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. a Btk. 421. S-ába ütköző vétség elkövetése miatt és súlyos megbüntetést és az okozott kár megtérítését kérte, mert a kiküldött erdó'ó'röknek ellenszegültek és csak harmadnap a községi biró közbejöttére távoztak. Vádat emelt ezenkivül nevezettek ellen az 1894 : XII. tc. 93. §-ának 1., 2. és 3. valamint ugyanezen tc. 94. §. f) pontjába ütköző' mezőrendőri kihágásokért is. A tárgyaláson a kii: járásbíróság M. M. és S. M. ellen a Bp. 15. i-u alapján az eljárást megszűntette, mert megállapíttatott, hogy 12 éven alóliak; többi terheltek az általuk foganatosított becslésről felvett jegyzőkönyvet csatolták be. A tanuk kihallgatása után pedig magánvádló, minthogy a Btk. 421. §-ába ütköző vétség elkövetését bizonyítani nem tudta, kérte, hogy az eljárás ez alapon szüntettessék meg és az egyedül fennforogni látszó mezőrendőri kihágás elbírálása végett az iratok a főszolgabíróhoz tétessenek át. A kir. járásbíróság ezért 1911. évi augusztus hó 18-án 1911. B. 514 9. sz. a. hozott végzésével az ingó vagyonrongálás vétsége miatt folyamatba tett eljárást a Bp. 323. §. alapján megszüntette és a fennforogni látszó mezó'rendó'ri kihágás elbírálása végett az iratokat a sepsii járás főszolgabírójához áttette. A főszolgabíró 1911. évi augusztus hó 25-én 956 1911. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert ebben az esetben a Bp. 22- §-a értelmében a mezó'rendó'ri kihágási ügyben is a kir. járásbiróság köteles eljárni. II. A hatásköri bíróság az ügyet a rendes bíróság hatáskörébe utalta, mert a Bp. 22. §-a értelmében a kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás előtt van helye, a kir. járásbíróság pedig az ügyben már tárgyalást tartott, ennélfogva az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha a cselekményt kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismeri is fel. 23. Az a szölömunkás, aki gazdasági munkának nem folytonos teljesítésére szegődött, hanem a munkát a szükséghez képest időszakonkint végezte s ugyanilyen munkát ugyanabban az évben még más szőlőbirtokosnál is vállalt, nem gazdasági cseléd. Ha a nem gazdasági cseléd szőlőmunkásnak a munkaadójához való viszonya az 1898 : II. tc. határozatai szerint megkötött