Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

20 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. I. F. Gy. szalkszentmártoni lakós a dunavecsei járás főszolgabírójánál beadott panaszában előadta, hogy F. B. pusztahomokszentlőrinczi gazdaságában mint kulcsár volt alkalmazásban. A szolgálatot 1910 október hó i-re felmondotta; időközben azonban szolgálat közben baleset érte; ekkor kérte munkaadóját, hpgy addig, míg meggyógyul s míg állást kaphat, tartsa meg szolgálatában, mit az készséggel teljesített is és miután időközben az utóda eljött, B. S. tiszttartóhoz utasította a lakás végett. B. S. tiszttartóval abban állapodott meg, hogy Szalkszentmártonban vesz. ki lakást, melyet a gazdaság fizet és hogy onnan fogja kötelességét teljesíteni, valamint, hogy a konvenció fejében havonként 100 koronát fog a gazdaság fizetni egészen 1911. évi január hó i-ig. Ezen megállapodás következtében a lakást Szalkszentmártonban ki is vette 1911 január hó i-ig 50 koronáért és onnét járt ki a gazdaságba; 1910 október hó 26-án azonban B. S. tiszttartó őt ok nélkül elbocsátotta. Kérte, hogy F. B. 100 K megszolgált, valamint a törvényes felmondási időre járó 200 K és 50 K lakbér, összesen 350 K megfizetésére, valamint megfelelő bizonyítvány kiadására köteleztessék. A főszolgabíró rendelete következtében az elöljáróság azt jelentette, hogy panaszos, minthogy kulcsár volt, cselédkönyvvel nem bírt. A főszolgabíró ezután 1910. évi december hó 2-án 5063/1910. kig. sz. a. hozott határozatával a panaszt ((hivatalból visszautasította, mert panaszos mint kulcsár, és nem gazdasági cseléd minőségben volt alkalmazva panaszlottnál és cseléd minőségét okmányokkal sem igazolta.)) Panaszos felebbezett és vitatta, hogy gazdasági cseléd volt, mert a kulcsárra a gazdatiszti törvényt alkalmazni nem lehet. Pest vármegye alispániának rendelete következtében a panaszos írásban bejelentette, hogy csak szóbeli szerződés jött létre. Pestvármegye alispánja ezután 1911. évi február hó 25-én 6051/1911. szám alatt hozott határozatával az elsőfokú határozatot indokainál fogva helybenhagyta. F. Gy. még az alispáni határozat meghozatala előtt a panasszal azonos keresetét a dunavecsei kir. járásbíróságnál adta be. A kir. járásbíróság 1911 január hó 31-én — tehát még az alispán határozatának meghozatala előtt — 1911. Sp. 3/2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert a kulcsár az 1876: XIII. tc. 1. §. és 64. f. értelmében belső cselédnek tekintendő ; az a körülmény pedig, hogy panaszos cselédi minőségét okiratokkal nem igazolta, a cselédi minőséget ki nem zárja, mert az idézett törvény 1. §-a szerint a cseléd úgy írásbeli, mint szóbeli szerződéssel felfogadható ; a cselédkönyvnek hiánya pedig az idézett törvény 69. §-a értelmében nem szünteti meg a cselédi minőséget, hanem csak bizo-