Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 7 zatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A tényállás szerint a perben álló felek közt létrejött szerződés 3-ik pontja értelmében, V- N. átvette a korcsmaüzletet és korcsmáltatási jogot is P. V--től, mely után külön bért nem fizetett ugyan, azonban köteles volt a korcsmát megfelelő itallal saját költségén ellátni. A szerződő felek közt a korcsmaüzlet tekintetében a szerződés alapján létrejött viszony tehát nem minősíthető az iparos és segéd közötti viszonynak akkor sem, ha az italmérési engedélyben felperes tényleg mint üzletvezető volt feltüntetve, mert az említett szerződésből a felek közt az 1884: XVII. tc. által szabályozott szolgálati vagy munkásviszony nem keletkezett. Következésképpen az ebből a szerződésből eredőleg indított kereset elbírálása elsősorban sem tartozik az idézett törvény 176. §-ában említett iparhatóság elé, hanem a kereset tárgya a szerződő felek közt fennállott külön kötelmi viszonyból támasztott oly magánjogi követelés, melyben kizárólag a rendes bíróság hivatott eljárni. A hatáskör szempontjából pedig közömbös az a körülmény, jogosítva volt-e az alperes a korcsmáltatási jogot felperesre átruházni, mert az a kérdés, hogy a szerződés, melylyel felperes a korcsmáltatási jogot átadta, valamely tiltó rendelkezésbe ütközik-e, az ügy érdemére tartozik. Az előadottak alapján ki kellett mondani, hogy a szóban levő esetben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 4, Szolgálatban levő vasúti pénztárnok megsértése miatt, magánindítvány hiányában az eljárás a Kbtk. 46. §-a szempontjából közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1912 jan. 22, 1911. Hb. 66. sz. I. A székelyhídi vasúti állomásfőnök a székelyhídi kir. járásbíróság nál feljelentette G. A. asszonyvásári lakost, mert 1911. évi április hó 24-én