Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)
2 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. jöttek létre és hogy a tervezett létesítmények előállítása ellen a jegyzőkönyvben foglalt föltételek és kikötések betartása mellett egy oldalról sem merült fel akadály, minek következtében a bizottság vezetője a bővítési munkák foganatbavételére az engedélyt a helyszínén élőszóval megadta; a kereskedelemügyi m. kir. miniszter pedig 1907. évi november hó 27-én 27,225/IH. sz. a. kelt rendeletével az élőszóval megadott engedélyt megerősítette. Az útlétesítmények elkészülvén, a cs. kir. szab. k—oi vasút kérelmére Szepes vármegye közigazgatási bizottsága az átadást elrendelte és az 1910 december hó 13-án 2281/1910. sz. a. kelt határozatával az átvételről felvett jegyzőkönyvben foglaltak alapján a 844. és 847. szelvény között a pálya baloldalán létesített, illetve áthelyezett négy méter széles párhuzamos utat át vettnek nyilvánította és annak jövőben való fenntartására I—ó városát, illetve az érdekelteket kötelezte; egyszersmind kimondotta, hogy miután a 845—846. sz. szelvény közti volt és jelenleg elzárt és nem használható útátjárásra nézve a nagyszámban megjelent érdekelt földbirtokosok oda nyilatkoztak, hogy ezen útátjáró felhagyására vonatkozó megállapodás tudtuk és beleegyezésök nélkül történt, továbbá annak elzárása ellen tiltakoznak és kérik, hogy ezen útátjáró nekik ismét és pedig késedelem nélkül rendelkezésökre bocsáttassák, de miután másrészt ezen útátjáró elzárása az 1907. évi május hó 23-án szabályszerűen megejtett közigazgatási bejárásnál lett elhatározva és a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 27,225/1907. számú rendeletével jóváhagyatott, ezen határozat a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez azon kérelemmel terjesztetik fel, hogy tekintettel az ügy fontosságára, illetve ezen útátjáró használhatásához fűződő érdekekre ezt az ügyet kiküldöttje által a helyszínén újból mielőbb megvizsgáltassa és ezen vizsgálat alapján a netán sértett érdekek orvoslása iránt megfelelően intézkedjék. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1911. május 13-án 21,782/IIL 911. sz. rendeletével értesítette a vasúti igazgatóságót, hogy az elhagyott útátjáró újból való megnyitása az ottani földbirtokosok szempontjából kívánatos volna, a vasút szempontjából azonban a kérelem teljesítése nem lehetséges, s így a kérelmet közrendészeti és közbiztonsági okokból elutasította. A közigazgatási bizottság határozata után az i—i gazdasági egylet nevében annak elnöke W. I. 1910. évi szeptember hó 19-én 1910. Sp. II. 270. sz. a. az i—i kir. járásbíróságnál a cs. kir. szab. k—oi vasút ellen sommás visszahelyezési pert indított, mert a vasút az i—i gazdák által emberemlékezet óta bírt és használt utat elzárta és így birtokháborítást követett el. A tárgyaláson W. I. földbirtokos a keresetet a saját nevében is beadottnak kérte tekinteni, alperes pergátló kifogást emelt és a kir. járás-