Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 221 gatási hatóság hatáskörébe tartozik, már pedig ő elismeri, hogy a kerítés felállítása őt terheli; különben az eljárás a közigazgatási bíróság előtt folyamatban van. A kir. járásbíróság ign. évi április hó 26-án 1911. Sp. 490/2. szám alatt hozott végzésével alperes pergátló kifogását elutasította és az ügy érdemi tárgyalását rendelte el, mert a kerítés felállítása iránti perek a kir. járásbíróság hatáskörébe tartoznak; az a kérdés pedig, hogy a kerítés felállítása körül peres felek között van-e vita vagy nincs, az ügy érdemére tartozik. A kir. járásbíróság ezután 1911. évi június hó 21-én 1911. Sp. 490/2. sz. alatt hozott ítéletével alpereseket egyetemlegesen kötelezte a kérdéses kerítésnek 55 méter hosszban való felállítására vagy annak tűrésére, hogy felperes azt költségükre felállíthassa. A megokolás szerint alperesek elismerték, hogy az Optk. értelmében a kerítés felállítása őket terhelt, azt a védekezést pedig, hogy csak idő hiánya miatt nem hajthatták végre, el kellett utasítani. Alperesek err^ kérvényben bejelentették, hogy ugyanezen ügyben a tövisi járás főszolgabírója is érdemleges határozatot hozott, ennek következtében hatásköri összeütközés merült fel; kérték az ítélet jogerőre emelkedését az 1907. évi LXI. tc. 10. §, alapján felfüggeszteni és az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjeszteni. Időközben a tövisi járás főszolgabírója M. D. és neje kérelmére az előtte lefolytatott ügyben az iratokat a kir. járásbíróságnak megküldötte azzal, hogy a jogerős közigazgatási határozat végrehajtását felfüggesztette. A közigazgatási iratok szerint a tövisi járás főszolgabírójánál az eljárást nem A. L., hanem T. A. tövisi lakós, mint M. D. és neje bérlője indította meg 1911. évi április hó 26-án a tulajdonosok M. D. és neje ellen. Panaszában azt adta elő, hogy nevezett tulajdonosok csak igérik, hogy helyreállítják a kerítést, de nem teszik és minthogy a kerítés miatt a szomszéddal (A. L.-val) állandó a perlekedés, kérték, hogy M. D. és neje (• közrendészeti tekintetekből') a szóban forgó kerítés sürgős felállítására köteleztessenek. M. D. és neje illetékességi kifogást tettek, mert az ügy magánügy. A főszolgabíró 1911. évi május hó 2-án 939/1911. sz. a. hozott véghatározatával M. D.-t és nejét kötelezte, hogy a 105. számú tjkv. 771. és 772. hrsz.. belteleknek a főbejárattól számított jobb felén a megfelelő kerítést nyolc nap alatt különbeni költségükre hatóságilag történendő felállíttatás terhe mellett állítsák fel. A megokolás szerint a vármegyei 82/1888. kgy. számú építési rendtartás 44. és 45. §-a a 48. §-ban előírt büntetés terhe mellett az udvar és kertek rendes bekerítését elrendeli és pedig azért, hogy ezen praeventiv intézkedések által a közrend megóvassék. A jelen esetben megállapíttatik, hogy a kerítés felállítása a közren-