Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 203 I. A csendőrségi jelentés szerint Fehértelephegy községben 1910. december 4-én este 10 órakor a járőr észrevette, hogy a községháza melletti H.-féle kocsmában a záróra ellenére többen zajosan mulatnak. A csendőrjáró'r S. F. kisbiróval elment a kocsmához, előbb nevezett által kihivatta S. A. korcsmárost és utasította, hogy távolítsa el vendégeit és zárja be a kocsmáját. A kocsmáros eire meghagyás következtében bement a mulatókhoz, közölte velük, hogy záróra van és hogy ott vannak a csendőrök. Ekkor H. Gy. erdó'ó'r torkaszakadtából kiabálta: (<nem megyünk az atyaisten zsandárjának sem». Majd midőn a kocsmárostól kibérelte a szobát, kiabálva mondotta: «most jöjjön be a büdös zsandár, b . . . . m az istenit, csak tegye ide be az a büdös zsandár a lábát, ezt a poharat azonnal a fejéhez vágom ; itt én vagyok az úr, a zsandár meg b .... a meg az anyját oda ki, b .... m az úristenit a büdös zsandároknak, valahol egy van a világon, az udvaromba vagy a házam közelébe ne tegye a lábát a csendőr, mert azonnal lelövöm, mint egy kutyát.» S. L. kincstári kútőr pedig a következőket kiáltozta: ^melyik zsandár volt itt, az anyja büdös istenit, a fejükhöz röpítem én is ezt az üveget ; az én házamhoz se jöjjön többé csendőr, mert a fejét azonnal kettévágom. A károlyfalvi járásbiró nekem pertu barátom, majd elbánik az a büdös zsandárokkal.» P. J. és V. V. csendőrök, kik a községház udvarára szolgáló nyitott ablak közelében a kisbiróval együtt hallották, nem léptek közbe, mert a bentlevők többé-kevésbbé, H. Gy. és S. L. pedig félig ittasak voltak és mert a valószínűnek mutatkozó fegyverhasználatot elkerülni akarták. A kocsmában voltak H. Gy. és S. L.-on kivül S. L. neje, Sz. I. és neje, K. S., H. L, T. P. és S. A. kocsmáros. A kir. járásbíróság 1911. évi február hó g-én 1911. B. 64. sz. a. hozott végzésével a feljelentést, a csendőrségi jelentésben megnevezett terheltek ellen fennforogni látszó és a Kbtk. 74. §-ába ütköző, záróra megszegése által, valamint a H. Gy. és S. L. ellen fennforogni látszó és a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóságsértés által elkövetett és az 1897:XXXIV. tc. 18. §-ának IV. pontja és 19. §-ának 1. és 2. pontja értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágás elbírálása végett az iratokat a fehértemplomi járás főszolgabírójához áttette, mert H. Gy. és S. L. tudomással bírák arról, hogy a csendőrök kint tartózkodnak és így az általok szándékosan elkövetett sértegetések a járőrt hivatalos eljárása alatt szolgálatban érték és a csendőrjárőr az állandó birói gyakorlat szerint büntetőjogilag közigazgatási közegnek tekintendő és nem tekinthető a Btk. 270. §-ának 3. pontja szerint a hadsereg önálló részének. A főszolgabíró 1911. évi február hó 23-án 132/1911. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, mert a csendőrök egy hátulsó szomszédudvarra nyíló nyitott ablaknál hallgatták végig a sérté-