Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

XX RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. Nincs összeütközés, ha mind a két hatóság saját hatáskörében, nevezetesen a bíróság az ablaknyitás kérdésében a szomszédjogból folyó arra a magánjogi igényre nézve határozott, hogy a szomszéd köteles-e tűrni az ő telkére nózó' ablak nyitását, a közigazgatási hatóság pedig mint építésügyi hatóság az ablaknak közegészségi és építésrendőri szempontból befalazását rendelte el. (Hb. 1909 okt. 4. 50. II. 125. 237.) Az a kérdés, hogy a szomszéd köteles-e házát szomszédjáétól elválasztó tűzfalat emelni, nemcsak rendészeti, hanem szomszédjogi, magánjogi kérdés is, következéskép fennforog az összeütközés, ha a tűzfalemelés iránti kérelmet a bíróság azért utasítja el, mert azt tisztán rendészeti kérdésnek tekinti, a közigazgatási hatóság pedig azért, mert az építési szabályrendelet egyazon ház szomszédos résztulajdonosait tűzfal állítására nem kötelezi. (Hb. 1909 szept. 20. 47. II. 122. 230.) Nincs ügyazonosság, ha a lelkészi illetmény a két hatóság előtt nem egy időre követeltetik és a határozatok nem ellentétesek. (Hb. 1908 nov. 23. 29- II- 28. 52.) Ha a felperes mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság előtt ugyanazt az összeget cselédbér címén követeli, az ügyazonosságát nem szünteti meg az, hogy a rendes bíróság házasságon kívüli együttélést, a közigazgatási hatóság pedig cselédviszonyt állapított meg. (Hb. 1910 dec. 19. 89. III. 120. 242.) Az ügyazonosság akkor is fennáll, ha mind a két hatósági eljárásban ugyanabban a kérdésben^ más-más összegről volt szó. (Hb. 1910 jún. 13. 1909. 134. III 29- 57 ) Nincs összeütközés, ha rendes bíróság végrehajtási ügyben a tulajdonjog bekebelezésének kérdésében, a közigazgatási bíróság pedig illetéktörlési ügyben határozott, bár ugyanarra az ingatlanra vonatkozólag. (Hb. 1909 okt. 4. 22. II. 104. 198.) Nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási bíróság a jogügyletet adásvételi jogügyletnek minősítvén, az illeték jogossága és mértéke kérdésében ezen az alapon határozott, a rendes bíróság pedig az illetékköteles felet károsító szándék hiánya miatt a jövedéki kihágás vádja alól felmentette, habár a jogügyletet a kir. közigazgatási bírósággal ellentétben meghatalmazásnak minősítette; mihezképest hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (Hb. 1911 ápr. 24. 17. 39. 77.) Nincs ügyazonosság, ha a bíróság a törvényes gyermek tartása iránti keresetet vonta hatáskörébe, az árvaszék pedig e keresetet illetően sem a hatáskör kérdésében, sem érdemben nem határozott. (Hb. 1910 jún. 13. 1909. 143. III. 38. 80.) Nincs összeütközés, ha a gyámhatóság a végrendeleti végrehajtónak az örökhagyó ellen megállapított követelés kifizetésére szóló utasítása kérdésében, a bíróság pedig a gyámhatósági határozat alapján elrendelt