Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

XIV RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. az alapon, hogy a miniszternek az ügyre nem volt hatásköre, hatásköri bírósági eljárásnak nincs helye. (Hb. 1909 dec. 13. 122. II. 174. 328.,) Ha a panaszos által emelt kártérítési igény tekintetében sem a közigazgatási hatóság, sem a rendes bíróság nem határozott, ebben a vonatkozásban hatásköri összeütközés esete nem merül fel. (Hb. 1911 okt. 9. 54. sz. 72. 146.) Hatásköri összeütközés felmerültének anyagi feltételei útkérdésben. (Hb. 1909 jún. 21. 1908. 72. II. 67. 123. 724.) 7. §. Mely hatóságok határozata idéz elő összeütközést ? Nincs hatásköri összeütközés annak a következtében, hogy az ügyet mind a közigazgatási bíróság, mind a belügyminiszter elutasította magától, ha az ügy voltaképen egyiköknek a hatáskörébe sem, hanem harmadik fórumnak (a vallás- és közoktatásügyi miniszternek) a hatáskörébe tartozik (Hb. 1909 okt. 4. 49. II. T24. 234-) Nincs az 1907 : LXI. tc. alá eső összeütközés, ha olyan hatóságok (főszolgabíró és járásbíróság) tagadták meg az eljárást, amelyek hatáskörébe az ügy (törvényszéki ügy) nem is tartozhatik. (Hb. 1908 dec. 21. 32. II. 31. 58.) Nincs összeütközés, ha mind a közigazgatási bíróság, mind a rendes bíróság a közigazgatási hatóság által érdemileg elintézett olyan ügyben tagadta meg az eljárást, amely sem a rendes, sem a közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartozik. (Hb. 1909 ápr. 26. 1908. 73. II. 68. 128.) Ha mind a rendes, mind a közigazgatási bíróság jogerősen kimondja, hogy az eljárás hatáskörébe nem tartozik, hatásköri összeütközés csak úgy merül fel, ha az eljárás egyiküknek a hatáskörébe tartozik, tehát nincs összeütközés akkor, ha az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A miniszternek az őt megillető felügyeleti jogkörében hozott határozata nem jelentkezik az államnak, mint magánjogi alanynak cselekedeteként, hanem olyan közigazgatási hatósági intézkedés, amelybe a rendes biróság különleges törvényi rendelkezés hiányában nem avatkozhatik. (Hb. 1910 okt. 24. 52. III. 94. 192.) Hatásköri összeütközés akkor is beáll, ha olyan hatóságok (kir. járásbíróság és főszolgabíró) tagadták meg az eljárást, amelyek egyikének a hatáskörébe sem, hanem egy harmadiknak (kir. törvényszéknek) a hatáskörébe tartozik az eljárás. (Hb. 1911 nov. 20. 35. 96. 190.) ||:!| Felmerült az összeütközés, ha mind a két hatóság, amelyek közül egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, megtagadja a saját hatáskörét és nem szükséges az, hogy a saját hatáskörét megtagadó bírói vagy közigazgatási hatóság az ügyet kifejezetten egy másik hatóságnak vagy épen az összeütközésben résztvett másik hatóságnak a hatáskörébe utalja. (Hb. 1910 ápr. 25. 12. III. 58. 122.) Felmerült az összeütközés, ha a közigazgatási biróság azért utasí-