Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

8o HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. forgott-e vagy sem, egyedül a jövedéki büntetőbíróságok vannak hivatva és jogosítva elbírálni. A kaposvári kir. pénziigyigazgatóság ezután a hatásköri bíróságnál bejelentette, hogy a kir. közigazgatási bíróságnak 13 1907. P. sz. a. hozott és a pécsi kir. ítélőtáblának 2305/1910. B. sz. a. hozott ítéletei következtében az 1907. LXT. tc. 7. §-ának 3., 4. és 5. pontjaiban körvona­lozott hatásköri összeütközés merült fel és kérte, hogy a hatásköri bíró­ság «a pécsi kir. ítélőtábla ítéletét semmisítse meg, üj ítélet hozatalára utasítsa és mondja ki, hogy a jövedéki büntető bíróságok a pénzügyi hatóságok és kir. közigazgatási bíróságnak az illetékek alapját képező jogügyletek és okiratok jogi minősítése kérdésében hozott határozatát, ítéletét respektálni tartoznak és hogy hatáskörük legszorosabban véve pusztán csak a bűnösség kérdésének eldöntésére szorítkozik)). II. A m. kir. igazságügyminiszter 1911. J. 736. sz. a. kelt nyilatko­zatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben hatás­köri összeütközés nem merült fel. III. Az illetékköteles jogügyletek és okiratok bejelenté­séről az 1881: XXXIV. tc. 4. és következő §-ai intézkednek. Az ezekben foglalt törvényes intézkedésekből nyilvánvaló, hogy a bejelentési kötelezettségen nem változtat az, hogy a fennebb ismertetett jogügylet meghatalmazást, vagy adás­vételi szerződést képez, mert mindkét jogügylet illetékköte­les, csak az illeték mérve különbözik ; a kir. Ítélőtábla íté­letének indokolása tehát, mely az ügyletet meghatalmazási szerződésnek minősíti, nem bir döntő jelleggel. Vitán felül áll, hogy valamely jogügylet illetékköteles voltának, s az illeték mérvének végső fokban való megállapítása a közigaz­gatási bíróság hatáskörébe tartozik; e jogot azonban a kir. ítélőtábla sem vonja kétségbe, midőn indokolásában a jog­ügyletet eltérőleg minősíti. Minthogy tehát a fennforgó esetben a kir. ítélőtábla terheltet a károsító szándék hiánya következtében mentette fel és ebben hatáskörét túl nem lépte és a jogügylet eltérő minősítése e határozatot hatáskör hiányával hozott határo­zattá nem teszi; minthogy a m. kir. közigazgatási bíróság az illeték jogos­sága és összege megállapításánál szintén saját hatáskörében járt el:

Next

/
Thumbnails
Contents