Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 77 zottakat illetőleg az a vitás kérdés eldöntése, hogy az alkalmazottnak van-e egyáltalán és mily összeg erejéig igénye az illetményeihez, a köz­igazgatási hatóságok, illetve végső fokon a közigazgatási biróság hatás­körébe van kifejezetten utalva. II. A községi elöljáróknak a község ellenéhen való illet­ményigénye nem magánjogi címen alapuló követelés és ennek az igénynek kielégítése vagy elutasítása a községnek olyan belügye, amelyben az 1886: XXII. tc. 21. §-ának a) pontja alapján a községi képviselőtestület határoz s határozata ellen, ugyané törvény 25. §-a értelmében, a törvényhatósági bizott­sághoz lehet felebbezni. A törvényhatósági bizottság határozata ellen pedig az 1896: XXVI. tc. 27. §-a értelmében a közigazgatási biróság előtt van helye eljárásnak. És e tekintetben közömbös az, hogy a követelés az 1896: XXVI. tc. hatályba lépését megelőző időről támaszta­tott, mert e törvény életbelépése előtt az illetményigény kér­désében a törvényhatósági bizottság határozata ellen az 1886: XXV. tc. 25. §-a értelmében a belügyminiszterhez lehetett felebbezni; és különben is az 1896: XXVI. tc. 152. §-ának rendelkezése értelmében arra nézve, hogy a közigazgatási biróság eljárhasson, nem az az irányadó, hogy a vitás igény mely időből származik, hanem az, hogy a határozat kelet­kezett legyen a törvény hatálybaléptének napja után, amely határozat ellen a jogorvoslás kerestetik. Ezek szerint ebben az ügyben, amelyben törvényható­sági bizottsági határozat még nem hozatott, a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani. 39. Nincs ügy azonosság:, ha a közigazgatási biróság a jogügyle­tet adásvételi jogügyletnek minősítvén, az illeték jogossága és mértéke kérdésében ezen az alapon határozott, a rendes biróság pedig az illetékköteles felet károsító szándék hiánya miatt a jövedéki kihágás vádja alól felmentette, habár a jogügyletet a

Next

/
Thumbnails
Contents