Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

5« HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. ebben a vonatkozásban szolgálatuk jogi minőségét meg nem változtatja. 23. Kir. ügyészség és közigazgatási hatóság között nem merül fel az 1907:1/XI. tc. értelmében hatásköri összeütközés. 1911 febr. 20. 1910. Hb. 126. sz. I. A. M. mezőladányi községi bírónak a tiszai járás főszolgabírójánál tett feljelentése szerint B. L. mezőladányi lakós, aki R. L. nyirbaktai lókereskedőtől az 1909. év folyamán a nyirbaktai vásáron két lovat és két csikót vett, de az ezekről kiállított marhaleveleket meg nem kapta, mert azokat az eladó 44 korona vételárhátralék biztosítása céljából visszatartotta, ittóbb a megvett állatokról, mint saját nevelésű jószágokról a mezőladányi községi elöljáróságnál új marhaleveleket állíttatott ki. Ezen feljelentés a nyíregyházai kir. ügyészséghez tétetvén át, az utóbbi a csendőri nyomozás alapján 1910. évi augusztus hó 16-áa 6014/1910. sz. a. hozott határozatával arra való tekintettel, hogy terhelt, kinek a lovak tényleg sajátjai voltak, jelzett cselekményével a marhalevelekről vezetett iktató könyvbe, nem vezettetett be valótlan tényt, a közokirathamisítás címén folyamatba tett nyomozást a Bp. 101. §-ának 3. p. alapján megszüntette és az iratoknak a fennforogni látszó állategészségügyi kihágás elbírálása céljából a főszolgabíróhoz leendő áttételét elrendelte. A főszolgabíró 1910. évi október hó tí-án 392,1910. kih. sz. a. hozott véghatározatával az eljárást hatáskör hiányában megtagadta. Az indokolás szerint a nyomozás során a terhelt beismerő vallomásával s Mezőladány község marhalevél-jegyzékéből az a tényállás nyert beigazolást hogy B. L. a R. L-tól 1909 augusztus 18-án megvett négy db ló közül' három dbnál 1910. évi június hó 3-án és 5-én Mezőladány község marhalevélkezelője előtt azt állította, hogy azok saját nevelésű lovai s ily módon sikerült neki új járlatokat szerezni abból a célból, hogy R. L.-tól az ez által a lovak vételárából fennmaradt tartozás biztosítékául visszatartott járlatokat kiváltania ne kelljen. Minthogy pedig a marhalevelek kiállítására hivatott közegnek félrevezetése és valótlan adatok bemondása közokirathamisítást képez, s minthogy ebben az esetben nem vitás, hogy a marhalevélkezelő terhelt állításával félrevezettetett s terhelt tényleg hamis adatokat vallott be, amikor a vett lovakat sajátjainak állította és terhelt maga is beismerte, hogy ezt azon célból tette, hogy a 44 K utánvétellel címére küldött eredeti járlatokat kiváltania ne kelljen s az líj járlatokat megkapnia sike-