Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)
42 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A panasz kérelme a kereskedelemügyi miniszteri határozatnak és az ezt közlő alispáni intézkedésnek kizárólag az ellen a része ellen irányul, mellyel a kéményseprésről szóló hatályban levő városi szabályrendelet 2. §-nak módosítása elrendeltetett. Igló város polgármesterének a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez közvetlenül beadott előterjesztésére, a kereskedelemügyi miniszter felhívta Szepesvármegye alispánját, hogy az iratokat terjessze fel. A felterjesztett iratok alapján a kereskedelemügyi miniszter a szükségessé vált tárgyalások befejezése után a panaszt iratokkal együtt a kir. közigazgatási bírósághoz tette át és hatásköri kifogást tett. A hatásköri kifogás lényege az, hogy a szabályrendelet módosítására vonatkozó intézkedés egyszerű folyománya a miniszteri véghatározat érdemleges rendelkezésének, melyben a kéményseprő ipari reáljog tulajdonjogának kérdését eldöntötte. A panasz tehát a határozat egésze ellen irányul. Minthogy azonban a reáljog fennállásának és tulajdonjogának kérdése csupán az iparengedély kiszolgáltatása szempontjából képezheti iparhatósági mérlegelés és határozat tárgyát, kizárólag olyan iparügyi kérdés forog fenn, melyre vonatkozólag az 1896 : XXVI. tc. panaszjogot nem ad. A kir. közigazgatási bíróság 1910. évi szeptember hó 20-án 3648/910. K. sz. a. hozott végzésével a panasz tárgyává tett kérdésben a saját hatáskörét az 1896: XXVI. tc. 35. §. 1. p. alapján megállapította és az eljárást felfüggesztette, mert a miniszter határozatának megtámadott részében az iránt rendelkezett, hogy Igló város az említett szabályrendeleti szakasznak azt a részét módosítsa, hogy a kéményseprőmester a városi képviselőtestület által választatik, mert az ellentétben áll az 1884 : XVII. tc. 20. §-sal. Az 1896 : XXVI. tc. 35- §. 1. p. értelmében a közigazgatási bíróság előtt való eljárásnak van helye a vármegyei törvényhatósági bizottságnak azon határozata ellen, mellyel valamely község (rendezett tanácsú város) hatálybalépett szabályrendeletét hivatalból azon okból semmisíti meg, mert az a törvénnyel, kormányrendelettel vagy törvényhatósági szabályrendelettel ellenkezik. A jelen esetben hatályban lévő községi szabályrendeletről van szó, s a módosításra utasító miniszteri rendelkezés hivatalból azon a címen történt, hogy a községi szabályrendelet a törvénnyel ellenkezik. A miniszteri rendelkezés tehát olyan jogra vonatkozik, amely jog tekintetében az 1896: XXVI. tc. 35. §. 1. pontja a községnek a közigazgatási bíróság előtt való védelmet ad, mert a kérdés lényegén nem változtat az, hogy a miniszter rendelkezése nem használja á megsemmisítés szót, minthogy magából a rendelkezésből eléggé nyilvánvaló, hogy a miniszter a módosítás elrendelésével azt fejezi ki, hogy a községi szabály-