Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

20 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Évi bére a 160 K készpénz és a részletesen felsorolt természetbeni járandóság értékével együtt 398 K-t tett ki, amiből még 108 K készpénz és részletesen felsorolt természetbeni járandóság értékével együtt összesen 270 K 50 f bért nem kapott, kérte a panaszlottat ennek az összegnek megfizetésére kötelezni. A rendőrkapitány 1908. évi november hó 10-én 24,363. sz. a. hozott véghatározatával H. P.-t a cselédbérkártérítés iránt indított keresetével az 1907 : XLV. t.-c. 63. §-a értelmében a rendes birói útra utasította, mert felperes saját előadása szerint külső gazdasági cselédje volt alperesnek és ezén szolgálati viszonynak alperes által történt egyoldalii felbontásából kifolyólag 270 K 50 f kártérítést követel alperestől azért, mert ez a teljes egy évi szolgálati időt neki kitölteni nem engedvén, felperest állítólag ennyi veszteség érte. H. P. ezután azonos tartalmú keresetét a szabadkai kir. járásbírósághoz adta be és egyidejűleg kérte a rendőrkapitány iratait beszerezni. A kir. járásbíróság tárgyalás mellőzésével 1908. évi november hó 18-án 1908. Sp. IV. 1445. sz. a. hozott végzésével a keresetet a S. E. 17. §-ának első kezdése értelmében hivatalból visszautasította, mert felperes a szolgálati időre járó bérét és egyéb járandóságait, tehát az 1907 : XLV. t.-c. 17. §-ában felsorolt igényét kívánja keresetében alperes ellen érvényesíteni, az ilyen igények elbírálása pedig az idézett törvénycikk 48., 17. és 62. §-a értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Felperes a kir. járásbírósághoz beadott kérvényében hatásköri felterjesztést kért. II. A panasz, illetve kereset jogalapját nem a felek által abban használt jogi kifejezések, hanem az abban előadott tényállás helyes jogi minősítése szerint kell elbirálni; a fent előadott tényállásból kitetszőleg azonban H. P. keresete nem kártérítésre irányul, hanem hátralékos cselédbér megfizetésére oly alapon, hogy M. A. őt a szolgálatból jogtalanul elbocsátotta. Ily esetre az 1907:XLV. t.-c. 48. §-a azt rendeli, hogy a törvény 17. §-át kell megfelelően alkalmazni. Ezen szakasz szerint pedig a gazdát a büntetésen kívül arra kell kötelezni, hogy a cselédnek az egész szolgálati időre járó bérét s minden más járandóságának, így a lakásnak értékét, valamint a felmerült költséget és egyéb kárt is fizesse meg. Ugyanezen törvény 62. §-a a