Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

XXXIV RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. Építtetésnél elvállalt kútfalazás nem ipari, sem nem napszámi munka; mihezképest ellenértéke — bárha napibér alakjában volt is kötelezve — mint közönséges magánjogi követelés, a rendes bíróság előtt érvényesítendő'. (Hb. 1910 márc. 7. 1909. 148. 43. 92.) Fogtechnikus segédje, iparossegéd. (Hb. 1909 márc. 8. 1908. 60. II. 58. 106.) Földbirtokosnak saját termékei feldolgozására tartott cséplőgépe körül alkalmazott gépésznek bére akkor sem tartozik az iparhatóság elé, ha a birtokos a cséplőgépet kivételesen másoknak átengedte. (Hb. 1909 márc. 8. 1908. 82. II. 74. 147.) Cséplések elvállalásával iparszerűleg foglalkozónak ebben az iparában alkalmazott gépészsegéd bérkövetelése első sorban iparhatóság előtt érvényesítendő. (Hb. 1910 jun. 13. 26. 68. 143.) Heti fizetéssel alkalmazott gyári művezetőnek szolgálati bér iránti követelése első sorban az iparhatóság elé tartozik. (Hb. 1910 szept. 19. 31. 85. I74-) Gyógyfürdőbeli alkalmazott szolgálati viszonya nem a cselédtörvény, hanem az ipartörvény szerint bírálandó meg. (N. 1909 jun. 23. G. JL 34. sz. a. 188. 343.) Gyógyfürdő, mint vállalat, az ipartörvény alá esik, következéskép pénztárosi alkalmazottjának bérkövetelése iparhatósági hatáskörbe tartozik. (Hb. 1909 okt. 15. 66. II. 140. 268.) Kereskedelmi társaságnál havi fizetéssel alkalmazott levelező és utazó felmondási időre járó bérkövetelése közigazgatási útra tartozik. (Hb. 1910 jan. 17. 1909. 87. 4. 22.) Malomban mázsálás teljesítésére és sütő üzletben sütemény széthordására havi bérrel alkalmazott iparossegéd és ebből a jogviszonyából származó követelése első sorban a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1910 dec. 19. 105. 134. 267.) Mézesbábos üzlet vezetőjének munkabérkövetelése első sorban iparhatóság elé tartozik. (Hb. 1910 dec. 19. 108. 137. 272.) Mozgófénykép-szinház (sátor), mint mutatványokkal szórakoztató vállalat, iparvállalatnak és az ahhoz szerződtetett segéd iparossegédnek nem tekinthető. (Hb. 1909 máj. 10. 13. II. 95. 182.; C. 1909 jun. 2. 417/909. v. sz. a. IV. p. II. 186. 349.) Műépítész nem iparos, műépítész rajzolója nem iparossegéd. (B. 1908 okt. 1. G. 307. sz. a. 165. 320.) Mérnök nem iparossegéd (C. 1910 nov. 16. 71. v. .sz. 156. 303.) Részvénytársaság vegyészeti laboratóriumában műszaki teendőkre alkalmazott okleveles vegyész sem nem iparos-, sem nem kereskedősegéd (B. 1909 jan. 24. 1908. G. 813. sz. a. 172. 325.) Részvénytársaság árúosztálya vezetőjének külön szerződésen alapuló